Értékteremtő tudomány címmel tartottak szakmai fórumot a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Medgyaszay Házban

2003 óta hivatalosan is a magyar tudomány ünnepe november 3-a, vagyis az a nap, amelyen 1825-ben Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét egy tudós társaság megalapítására.

A Thúry-iskola diákjainak előadásával kezdődött a Magyar Tudomány Napja alkalmából szervezett szakmai konferencia. Kanizsán már többéves hagyománya van a rendezvényeknek, amelyet anno a Kanizsa TISZK indított. Köszöntőjében Bene Csaba hangsúlyozta: ma már a fiataloknak sem szabad elvont fogalomként tekinteni a tudományra, hiszen az jelen van a mindennapjainkban. – Ma a tudomány átszövi a mindennapjainkat, még ha távolinak is tűnik a tudomány fogalma. De a fiatalok hétköznapjaitól sem áll messze, hiszen tudhatják, láthatják a hírekben, hogy a tudomány milyen jelentőséggel bír a mai világban, hogyan határozza meg a mindennapjainkat és a jövőnket – fogalmazott a Nagykanizsai Szakképzési Centrum kancellárja.

Bene Csaba nyitotta meg Magyar Tudomány Napja alkalmából szervezett szakmai konferenciát

Idén dr. Mihalecz Gábor háziorvos, fül-orr-gégész mellett dr. Tóth-Kaszás Nikoletta adott elő a konferencián. A PEN kampuszigazgatója egy, a kötődés és identitás témájában készült, a kanizsai középiskolások 40 százalékát megkérdező kutatás eredményeit mutatta be. – Alapvetően azt el lehet mondani, hogy a munkalehetőség egy nagyon fontos kritérium a fiatalok számára, s látszik ebből a felmérésből, hogy ezzel Nagykanizsán – az ő szemüvegükön keresztül – nincsen probléma. Alapvetően úgy látják, hogy a városban ehhez megvannak a lehetőségek, látják az előremeneteli lehetőségeket is. Ami talán problémát jelent számukra, az inkább a munka utáni élet: az, hogy mit tudnak kezdeni magukkal a munkaidő lejárta után. Több mint 1200 diákot kérdeztünk meg egyébként – említette dr. Tóth-Kaszás Nikoletta. 

 A tudományos akadémia minden évben kijelöl egy kulcsszót a tudomány napi rendezvényeknek, idén ez az értékteremtés volt.