Péter Árpád: Elszabadult a pokol – de ne féljetek!
Az ördög beszélget az embereivel a pokolban; maga sem gondolta odalent, hogy ekkora sikert arat - idefenn…
- Na, alattvaló – fordul az egyikhez -, mi a helyzet a világban?
- Nagyuram, jó híreim vannak. A francia államtanács lebontásra ítélte a bretagne-i Ploërmel Szent II. János Pál pápát ábrázoló emlékművének keresztjét. Annyi a katolikusoknak.
- Mi van?! – így az ördög. – Még harcolnunk kéne a próféciák szerint, de máris győztünk?
- Nos, nagyuram, a 2006-ban felállított szobrot a város díszpolgára, a grúz származású, de egyébként orosz Zurab Cereteli ajándékozta a településnek. Az emlékmű János Pált ábrázolja, imára kulcsolt kézzel. A szobor talapzatán a pápa Jézust idéző mondata áll: „Ne féljetek!” De most lebontják, ha hinni lehet az embereinknek, akik egyébként a döntést meghozták.
- Jól megfizettétek őket? Nem állnak át?!
- Nem hiszem. 2015 májusában a rennes-i közigazgatási bíróság a szobor lebontásáról döntött,úgy indokolva: az emlékmű „elhelyezésénél és méreteinél fogva feltűnő jellegű, és mint ilyen, ellentétes a Francia Köztársaság világi jellegét előíró alkotmánnyal, valamint az egyház és az állam kettéválasztásáról rendelkező 1905. évi törvénnyel”.
- Akkor még miért áll a szobor, alattvaló?
- Mert másodfokon megsemmisítették a szoborbontásra vonatkozó határozatot.
- Ez nyilván Isten műve, mondta is, hogy nem nyugszik.
- Nagyuram, idén októberben az államtanács érvénytelenítette ezt a határozatot, és elrendelte az emlékmű keresztjének eltávolítását. Az embereink jól dolgoznak, busás jutalmat ígértünk nekik.
- És kik vannak ellenünk?
- Ploërmel korábbi polgármestere azt mondta: „Folytatom a harcot mindaddig, amíg Isten életben tart! Ploërmel többsége velünk van, és semmi okunk nincs arra, hogy azon kisebbség akaratát hagyjuk felülkerekedni, akik nem fogadják el Franciaország keresztény gyökereit!” Rajta kívül még a magyarok.
- Mi?! Már megint a magyarok, akiket még arról sem tudtunk lebeszélni, hogy Szűz Máriához imádkozzanak?! Veszélyesek.
- Nagyuram, ott több település is kifejezte befogadási szándékát, az októberi döntés után pedig a budaörsi Szent Benedek Gimnázium igazgatója bejelentette, iskolája elhozná, felállítaná a keresztet. Sőt, ez a pokolellenes(!)miniszter, a Szijjártó, arra tett ígéretet, hogy a magyar kormány állja a felmerülő költségeket, és vállalja az adminisztrációs terheket azért, hogy II. János Pál pápa szobráról a kereszt Ploërmelből Magyarországra kerüljön, ha a francia település vezetősége hozzájárul ehhez. A keresztet amúgy a szintén renitens Lengyelország is befogadná. A francia város polgármestere pedig olyan megoldáson gondolkodik, amely átminősítené a város főterének státuszát úgy, hogy ne tekintsék köztérnek. Ezzel eleget tenne annak a követelménynek, hogy a francia települések köztereinek világi jellege kell, hogy legyen - amit most már megkövetelünk odafönti alattvalóinktól, egyébként egész Európában. Se keresztek, se szentek – ezért fizetjük őket. Aztán majd őket is elpusztítjuk;ez csak idő kérdése.
- Most mondanám: „ha Isten velünk, ki ellenünk?!”, de ez itt, lent, szarul hangzik. Na, tovább! Kik vannak még ellenünk? Kivégezzük őket, vagy rájuk küldjük a migránsokat…?!
- Ezzel már nincs dolgunk, nagyuram. Van ez a Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítója, akit – bár meghalt, és nincs is köztünk(!) -, a magyarok sokat idéznek.
- Egy halottat?! Hát felmenjek érte…?
- Azt mondta majd’ hetven évvel ezelőtt: „A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Egy kereszténységellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, amely vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed.”
- Na! – lélegzett fel a kanördög. – Pont ezt akarom. D. Tóth Krisztát fizetjük még (aki a pápaválasztáskor azt jelentette be, hogy elszabadult a pokol)…?! Vagy most már más a soros…?