Nemzetközi konferencia és könyvünnep a Bíróságtörténeti Héten
Az Igazságügyi Palota volt évtizedeken át a legmagasabb bírói fórum székhelye és az ország főtere, a parlamenttel, a minisztériumokkal és a Kúria épületével együtt hűen jelképezi a hatalommegosztás elvét is – fogalmazott köszöntőjében dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azon a nemzetközi konferencián, amelyet a 150 éves a bírói hatalom gyakorlásának kihirdetéséről szóló 1869. évi IV. törvénycikkre emlékezve rendezett meg az Országos Bírósági Hivatal. A részletekről az Országos Bírósági Hivatal Kommunikációs Főosztályától érdeklődtem.
A Bíróságtörténeti Hét rendezvényén Handó Tünde az épület sorsával párhuzamot vonva hangsúlyozta: az elmúlt 30 évben sikerült visszatérnünk a gyökereinkhez, az elmúlt évek pedig arról szóltak, hogyan lehet megőrizni a 19. századi etoszt, miközben megteremtjük a 21. század bíróságát.
Varga Judit igazságügyi miniszter köszöntőjében kiemelte: a bíró függetlenség a jogállam esszenciája, az állampolgár számára pedig maga a bíróság jelenti az igazságszolgáltatást, ezért mérföldkő a bírói hatalomról és függetlenségről szóló 1869-es törvény. Ez volt az első állomása a modern magyar államiságnak és annak az igazságügyi reformnak, amely leszámolt a feudális korszakkal – fűzte hozzá.
Varga Judit szólt a magyar bíróságok európai megítéléséről, az igazságügyi eredménytáblán elért eredményeiről, ami véleménye szerint azt igazolja, hogy a magyar bírák gyorsan és hatékonyan ítélkeznek. Az elődökhöz hasonlóan ma is az a cél – tette hozzá, majd kiemelte: „a bírói hivatás álljon minden párt felett, legyen elismert és jól megfizetett pálya.”
Dr. Osztovits András, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója a konferencián elmondta: a 1869. évi törvény a ma bíráját is segítheti. A bírói függetlenség a modernkori alkotmányosság alfája és elődeink nagy eredménye volt az is, hogy sikerült elismertetni a bírói függetlenséget a jogalkotóval is.
Osztovits András szerint a bírói függetlenséget ma egyre távolabbról érik kihívások, az uniós törvények és az uniós bíróságok döntéseinek alkalmazása komoly feladatot jelent a mindennapokban, de új típusú kihívás elé állítja a bírákat az online tér előretörése is az ítélkezés és a függetlenség terén egyaránt – hangsúlyozta.
Az I. Mátyás és az igazságszolgáltatás című reprezentatív kiadvány Mátyás az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényalkotói szerepét és tevékenységét mutatja be, összegyűjtve a 2018-as Mátyás Király Emlékév keretében szervezett bíróságtörténeti konferencia előadásait. A kötetet Prof. dr. Balogh Elemér, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára méltatta.
Bíróságtörténeti különszámot adott ki szeptemberben – az Országos Bírósági Hivatal támogatásával – a Rubicon történelmi magazin. Erről már prof. Dr. Hermann Róbert, a Veritas Kutatóintézet vezetője beszélt, aki kiemelte: a nívós magazin 21 jogász, történész és jogtörténész írását tartalmazza, a tanulmányok a középkori és a modernkori időszakkal is foglalkoznak, a magyarországi bíráskodás ezer évét ölelve fel.
A bírói hatalom gyakorlásáról szóló, 150 éve kihirdetett 1869. évi IV. törvénycikk emlékére megjelent „Bírák vagyunk…” idézetgyűjtemény egykori bírák gondolatait tartalmazza, útmutatóként a mai kor bírái számára. A könyvet dr. Bagossyné dr. Körtvélyesi Mária, a Berettyóújfalui Járásbíróság bírája, a reprezentatív kiadvány szerkesztője mutatta be.
A konferencián az 1869. évi IV. törvénycikk jelentősége mellett az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban bekövetkezett változásokról, a szomszédos országok bíróságtörténeti kutatásairól is szó esett, a hazai jogtörténészek mellett lengyel, szlovák, osztrák és román szaktekintélyek tartottak előadásokat, többek között Christian Neschwara, a bécsi egyetem professzora, és dr. Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár is.
A 2019-es Bíróságtörténeti Hét nemzetközi konferenciájának második napján szó volt többek között a precedensjog és a kódexjog dilemmájáról, a bírói függetlenség és felelősség érvényesüléséről, de a résztvevők megismerhették a lengyel igazságszolgáltatás elmúlt 150 évének történetét és a felvidéki városi és megyei bíráskodás előzményeit is.
Papp Attila