Itt élnek a legtöbbet és a legkevesebbet keresők az országban

Jelentős különbségek vannak a magyar települések között a munkából származó jövedelmekben. A GKI a 2025-ös nettó munkajövedelmeket vizsgálta a NAV adatai alapján, az eredmények pedig jól mutatják, mennyire eltérő anyagi körülmények között élnek az ország különböző részein.

A nettó havi átlagos munkajövedelem országosan 521 ezer forint volt, Budapesten ennél jóval magasabb, 666 ezer forint. A községekben és nagyközségekben már csak átlagosan 449 ezer forintot kerestek. A megyék közül Pest megye állt az élen, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legalacsonyabb az átlag.

A legtöbbet kereső települések listáján Budapest egyes kerületei nélkül is főként Pest vármegyei községeket találunk. Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom is bekerült az élmezőnybe. Mellettük Borsod-Abaúj-Zemplénből, Veszprémből, Nógrádból és Győr-Moson-Sopronból is szerepel egy-egy település a tízes listán. Ezeken a helyeken a havi átlagos nettó munkajövedelem meghaladta a 800 ezer forintot.

A lista másik végén levő tíz legalacsonyabb jövedelmű település közül nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található. Nyésta, Felsőgagy, Szakácsi, Pusztaradvány, Fáj, Bódvalenke, Tornanádaska és Csenyéte mellett egy baranyai és egy somogyi község került a legszegényebbek közé. A sereghajtó településen az átlagos havi munkajövedelem mindössze 75 ezer forint volt.

A GKI elemzése szerint a jövedelmi különbségek jelentős részét a települések földrajzi elhelyezkedése magyarázza. Pozitívum, hogy a korábban alacsonyabb keresetű térségekben százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek a jövedelmek. Ebben szerepe lehetett a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének is. A felzárkózás azonban lassú, a települések közötti különbségek továbbra is jelentősek.

sokszinuvidek.24.hu

(Fotó: envato.com)