A magyarok a világ 24. legeladósodottabb állampolgárai

2026. november 1. – 10:47

Svájc 39 gazdaság közül az első, 342 000 dolláros egy főre jutó összesített kormányzati, háztartási és vállalati adóssággal. Norvégia a második helyen áll 274 000 dollárral, míg Hollandia szorosan megelőzi az Egyesült Államokat 224 000 dollárral.

A háztartási és vállalati hitelfelvétel Svájc teljes adósságának több mint 90 százalékát teszi ki, ami rávilágít arra, hogy az adósságösszetétel mennyire eltér az országok között.

A globális hitelfelvétel messze túlmutat a kormányzati költségvetéseken. A jelzáloghitelek, az üzleti, valamint a háztartási hitelek és a vállalati kötvények mind hozzájárulnak a világgazdaságokban fennálló több billió dolláros adóssághoz.

Svájc 342 000 dolláros egy főre jutó összértéke nagyjából 25 százalékkal haladja meg a második helyen álló Norvégia 274 000 dolláros adatát. Hollandia éppen csak megelőzi az Egyesült Államokat: a két ország egy lakosra jutó értékei között mindössze 125 dollár a különbség.

Hatalmas a szakadék a rangsor eleje és vége között. India 4700 dolláros, illetve Indonézia 4000 dolláros egy lakosra jutó mutatója a svájci értéknek még a 2 százalékát sem éri el.

Miért van több adóssága a gazdag országoknak?

A fejlett gazdaságok uralják a rangsor élmezőnyét, ami a fejlettebb hitelpiacoknak, a magasabb ingatlanértékeknek és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférésnek köszönhető.

Svájc helyzete különösen figyelemre méltó, mivel az államadósság az ország teljes adósságállományának kevesebb mint 10 százalékát teszi ki. A nem pénzügyi vállalatok adóssága lakosonként körülbelül 157 000 dollárt, míg a háztartások adóssága további 153 000 dollárt tesz ki.

Az Egyesült Államok helyzete eltérő képet mutat. Itt az államadósság az egy főre jutó 224 000 dolláros teljes adósságállomány körülbelül 44 százalékát teszi ki, szemben a svájci 9 százalékkal. Ez jól szemlélteti, hogy az egyes országok eladósodottsági szerkezete mennyire eltérő lehet.

Jelent-e nagyobb pénzügyi kockázatot a magasabb adósság?

A magasabb adósság nem feltétlenül jelent nagyobb pénzügyi kockázatot. Az egy lakosra jutó adósság a fennálló kötelezettségek nagyságát mutatja, azt azonban nem, hogy az adósok képesek-e törleszteni azokat.

Japán például az egy főre jutó 120 000 dolláros adósságával a 16. helyen áll, a GDP-hez viszonyított adósság tekintetében viszont első a vizsgált 39 gazdaság között. Kína az egy főre jutó 44 000 dolláros értékkel a 25. helyet foglalja el, a GDP-arányos adósság tekintetében azonban a negyedik.

A hitelfelvételi költségek is számítanak. Azok az országok, amelyek több kamatot fizetnek az államadósságra, nagyobb költségvetési nyomással nézhetnek szembe még alacsonyabb adósságállományok esetén is.

Miért nem mond el mindent az egy főre jutó adósság?

Az egy főre jutó adósság hasznos pillanatképet nyújt a gazdaságok közötti hitelfelvételről, de nem veszi figyelembe a jövedelmek, a vagyon vagy a visszafizetési képesség közötti különbségeket.

Egy olyan országban, ahol magas a háztartások hitelfelvétele, ott például drága lehet a lakhatás, ugyanakkor jelentős háztartási vagyont is meghúzódhat a háttérben. Hasonlóképpen, a nagy vállalati adósságállományok tükrözhetik a kiterjedt üzleti beruházásokat és a pénzügyi piacokhoz való hozzáférés széles körét.

A teljesebb kép érdekében az adósság GDP-hez viszonyított aránya, a hitelfelvételi költségek és a mérleg szerinti eszközök mind számítanak. Az OECD háztartási adósságmutatója és az IMF adósságstatisztikái további kontextust biztosítanak az országok közötti pénzügyi helyzet összehasonlításához.