Kimondták a kutatók: sosem látott hőség perzselte fel Európát tavaly, de ez még csak a kezdet
Tavaly Európa több mint 95 százalékát sújtotta rendkívüli hőség, ami megmutatkozott abban, hogy tavaly júliusban a skandináv országokban szokatlan magas hőmérsékleteket mértek – derül ki a Copernicus program és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közös jelentéséből, amelyet a The Guardian szemlézett.ű
A jelentés szerint a kontinens hőmérséklete az 1990-es évek közepe óta évtizedenként átlagosan 0,56 Celsius-fokkal emelkedik. Ez az ütem gyorsabb, mint a Föld bármely más kontinensén.
Tavaly júliusban az északi sarkkörön túl is 30 Celsius-fok fölé szökött a hőmérséklet. Skandináviában egy 21 napon át tartó hőhullám okozott trópusi éjszakákat olyan, jellemzően hűvös országokban, mint Norvégia, Svédország vagy Finnország.
Az európai vizek felszíni hőmérséklete soha nem látott csúcsot ért el, így már a negyedik egymást követő évben dőlt meg a rekord.
Az óceáni területek 86 százalékán legalább egyszer "erős" tengeri hőhullámot regisztráltak 2025-ben. Ezen területek 36 százalékán ráadásul "súlyos" vagy "szélsőséges" hőséget mértek. A hóborítottság 31 százalékkal, a hótömeg pedig 45 százalékkal csökkent a korábbi évtizedek átlagához képest. A bolygó egyik leggyorsabban melegedő területén, a Spitzbergákon a felmelegedés üteme a három-négyszerese az európai átlagnak.
A hőség pusztító erdőtüzeket is táplált. Több mint egymillió hektárnyi terület égett le, ami 4,7 százalékkal haladta meg a korábbi, 2017-es rekordot. A legsúlyosabban az Ibériai-félsziget volt érintett. Itt a csapadékos tavaszt követő száraz nyáron a gyorsan megnőtt növényzet kiváló tüzelőanyaggá vált a sebesen terjedő lángok számára. Csak Spanyolországban az égett terület az európai összterület 38 százalékát tette ki, a küzdelemben ráadásul önkéntes tűzoltók is életüket vesztették.
A gleccserek minden európai régióban zsugorodtak. Izlandon a valaha mért második legnagyobb jégtömegveszteséget regisztrálták. A grönlandi jégtakaró 2025-ben 139 gigatonna jeget veszített, ami önmagában közel fél milliméterrel emelte meg a globális tengerszintet.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint az üvegházhatású gázok rekordszintű koncentrációja miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartása anélkül, hogy ideiglenesen át ne lépnénk ezt a küszöböt.
Az Európai Unió tudományos tanácsadó testülete idén februárban arra szólította fel a tagállamokat, hogy készüljenek fel akár egy 3 Celsius-fokos globális melegedésre is. A testület az eddigi klímavédelmi erőfeszítéseket elégtelennek, esetlegesnek és nagyrészt elkésettnek minősítette. A szakértők kötelező éghajlati kockázatértékeléseket, az összes szakpolitikába beépített klímarezilienciát, valamint a védekezési intézkedések fokozott finanszírozását sürgették.
portfolio.hu