Megtalálták a bűnöst, ami az öregedést okozza

Mintha csak egy fertőzés lenne, úgy terjed a testben az öregedés. Koreai kutatók a bűnöst is megtalálták, egy fehérjét, illetve azt a mechanizmust, amelyen keresztül a sejtek öregedése a véráramon keresztül terjedhet a távoli szövetekbe.

A korosodás egy elkerülhetetlen biológiai tény, tetszik, ne tetszik, meg kell barátkoznunk vele. Nem mondható kellemes jelenségnek, így nem véletlen, hogy rengetegen kutatják, mi áll e folyamat hátterében, és hogy miként lehetne lassítani ezt. A Koreai Egyetem Orvostudományi Karának kutatói nemrégiben azonosítottak a molekuláris bűnöst, akit azzal vádolnak, hogy komoly szerepe van abban, ahogyan az öregedés átterjed a test egyik részéről a másikra.

A szakemberek felfedezték, hogy a HMGB1 (High Mobility Group Box 1) nevű fehérje „öregedési hírvivőként” működik, olyan jeleket hordozva, amelyek az egészséges sejteket öregedő, diszfunkcionális sejtekké alakíthatják – de ezt csak akkor tudja megtenni, ha egy adott kémiai állapotban van.

A HMGB1 egyébként mindenki sejtmagjában megtalálható, és szükség is van rá, mivel segíti a DNS szerveződését. Amikor viszont a sejtek stressz alá kerülnek vagy öregszenek, akkor a környezetükbe bocsátják ezt a fehérjét. Miután a sejten kívülre került, a HMGB1 különböző kémiai formákban létezhet, attól függően, hogy mennyi oxigénnek volt kitéve – avat be a részletekbe a dél-koreai tanulmány.

A kutatók kiderítették, hogy a HMGB1-nek csak a „redukált” formája gyorsítja az öregedést. Ahogyan a rozsda is függ a környezeti feltételektől, ebben az esetben is a kémiai környezet határozza meg, hogy okoz-e károsodást ez a fehérje. A redukált forma, amely nem kapott sok oxigént, képes kötődni a sejtreceptorokhoz és aktiválni az öregedési folyamatokat.

Hogy teszteljék az elképzelésüket, a kutatók kiterjedt laboratóriumi kísérleteket végeztek emberi tüdő-, vese-, bőr- és izomsejteken. Amikor az egészséges sejteket több napon át a HMGB1 redukált formájával kezelték, az öregedés klasszikus jeleit találták rajtuk: leállt az osztódás, öregedési markereket bocsátottak ki és gyulladásos molekulákat kezdtek felszabadítani. Az oxidált formával kezelt sejtek viszont egészségesek maradtak és normálisan tovább osztódtak. A hatás minden tesztelt sejttípusban egyértelmű volt.  

A HMGB1 redukált formája olyan molekuláris útvonalakat aktivált, amelyekről ismert, hogy elősegítik a gyulladásokat és az öregedést. Amikor viszont gyógyszerekkel blokkolták ezeket az útvonalakat, az öregedési hatások megszűntek, megerősítve, hogy a redukált forma ezeken a mechanizmusokon keresztül hat. 

A továbbiakban állatkísérleteket is végeztek a kutatók. Amikor fiatal, egészséges egerekbe a HMGB1 redukált formáját injekciózták, az állatok egy héten belül öregedésszerű tüneteket mutattak. Egy másik kísérletben izomsérült egereket kezeltek HMGB1-et blokkoló antitestekkel, és az antitestet kapó középkorú egerek jobb izomgyógyulást, csökkent gyulladást és javuló fizikai teljesítményt mutattak a kezeletlen egerekhez képest. Az is alátámasztotta a kutatók elképzelését, hogy az idősebb (70–80 éves) felnőttek vérmintái a HMGB1 redukált formájának szignifikánsan magasabb szintjét tartalmazták a 40-es éveikben járókhoz képest. 

Az eredmények ígéretesek, bár még hátra vannak a klinikai vizsgálatok, embereken. Mindenesetre a szóban forgó fehérje ténykedésének kiismerése kulcsot jelenthet mind az öregedési probléma megoldásához, mind a jövőbeli terápiás stratégiákhoz.

hvg.hu