Korlátozások a fertőzött szőlő kezelése érdekében
Zalában a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmás megbetegedés terjedése miatt teljes körű növényegészségügyi zárlatot rendeltek el. A hatóságok előírása alapján a termelőknek el kell távolítaniuk a fertőzött szőlőtőkéket és gondoskodniuk kell azok megsemmisítéséről.
A zárlat célja a fertőzés terjedésének megakadályozása és az érintett területek védelme. Különösen fontos, hogy a metszéskor eltávolított vesszőket megfelelő módon ártalmatlanítsák, ezzel is hozzájárulva a megmaradt tőkék védelméhez.
A hosszú hatásspektrumú növényvédő szerek hiánya tovább nehezíti a megmaradt szőlők védelmét.
- A szőlőknek több mint 50%-át elvitte, pontosan 8930 tövet kell kivágnunk, amit a Nébih határozott meg. Érdekes, hogy 5 éve jelen van, hogy legalábbis növényvédelmi zárlatot rendeltek el, azóta egyetlen egyet sem, és akkor nekem kellett szólni, hogy jöjjenek, nézzék már meg, mert már itt hatalmas a tragédia, és akkor történt igazából ennek a kijelölése. Érdekes a fajták összetétele, általában az illatos fajtákat nem bántja, amit rettenetesen a kékfrankost, sauvignon blanc-t, amit teljesen kisöpört – mondta el Kránicz László, a Kránicz Borház tulajdonosa.
Átlagban olyan 15%-os a kárunk, azt lehet elmondani a fitoplazma-betegségnek köszönhetően, ez az egész ültetvényünket tekintve, több mint 6 hektárt ki kell vágni – árulta el Jászberényi Dániel, a Cézár Pincészet igazgatója.
– Meg kell tanulni ezzel együtt élni, a legjobban védekezni, de mindenkinek, szomszéd gazdáknak, mindenkinek ezt tudomásul kell venni, ez csak így megy. A franciák, az olaszok is megtanulták, náluk is ott van már jó pár évtizede. Ha kivágsz egy szőlőültetvényt, akkor most, ha még ki is szedi az ember a gyökereket, kitépi, akkor azt a legkorábban egy vagy két év múlva lehet telepíteni, az három év múlva fordul termőre. Ha az ember – itt már minimum öt-hat évről beszélünk –, addig gyakorlatilag az ember csak a pénzt fekteti bele, vissza nem térül – árulta el Jászberényi Dániel, a Cézár Pincészet ügyvezető igazgatója.
Ez a betegség teljesen máshogy működik. Csak szervezetten lehet ezt megoldani. A szőlőtermelők közösségének az összefogására lesz szükség- szögezte le a Tarsoly Róbert, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke
– Pillanatnyilag törvénybe van foglalva az elhanyagolt területek kényszerkivágásának lehetősége, ami a hegybírók jogköre lesz egyébként. Ez annyiban különbözik az eddig megszokott módszerektől, mert eddig is növényvédelmi és földhivatali intézkedés keretein belül lehetett kezdeni valamit ezekkel, elég lassú ügyintézési átfutási idővel. Most a hegybírónak megvan az a lehetősége, hogy viszonylag gyorsan tudja ezt intézni, és ha kell, ki is vágathassa ezeket az ültetvényeket, viszont csak az ő látókörében, hegyközségi területekre vonatkozik – tudtuk meg Tarsoly Róberttől.
A zárlati intézkedések miatt engedély nélkül tilos szőlőnövényt vagy szaporítóanyagot szállítani, a szőlőműveléshez használt eszközök mozgatását is korlátozták. Továbbá a fertőzés terjedésének megfékezése érdekében a felszabaduló területeken két évig nem lehet új szőlőültetvényt telepíteni.
R.H.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)