Több százezer magyar tűnhet el hamarosan

Gyorsuló ütemben csökken a magyar népesség, és a jelenlegi trendek alapján 2030-ra akár 9 millió alá is zuhanhat az ország lakosságszáma – hangzott el a CEU Demokrácia Intézet rendezvényén, ahol demográfusok elemezték a helyzetet.

A magyar társadalom demográfiai folyamatai egyre aggasztóbb képet mutatnak: a népességcsökkenés nemcsak folytatódik, hanem gyorsul is. A szakértők szerint az elmúlt évek kormányzati családpolitikai intézkedései – köztük a CSOK – nem hoztak fordulatot a gyerekvállalási kedvben.

A termékenységi arányszám 2024-ben 1,2–1,3 közé esett vissza, miközben a népességszinten tartásához 2,1-es értékre lenne szükség. Tóth János demográfus szerint a folyamatok nem hirtelenek, hanem hosszú idő alatt bontakoznak ki, és a fejlett világ egészére jellemzőek, kulturális különbségektől függetlenül.

Optimista forgatókönyv szerint Magyarország lakossága 2030-ra 9,3 millió főre csökken, de vannak ennél borúlátóbb becslések is, amelyek 9 millió alatti népességgel számolnak. A helyzetet nehezíti, hogy a KSH adatai sem feltétlenül pontosak: a legutóbbi népszámláláskor mintegy 400 ezer embert nem értek el, akik közül sokan feltehetően külföldön élnek.

A demográfiai visszaesést tovább erősíti, hogy az elmúlt években sok nő került ki a szülőképes korosztályból, miközben az első gyermek vállalásának átlagéletkora 29,4 évre emelkedett.

Nemzetközi összevetésben sem kedvezőbb a kép: Afrikát leszámítva szinte minden kontinensen visszaesett a termékenység. A legsúlyosabb helyzet Dél-Koreában alakult ki, ahol már 0,8 gyerek jut egy nőre. Korábban mintaként emlegetett skandináv országokban sem hozott áttörést a nemi egyenjogúság erősítése.

A szakértők egyelőre nem látnak egyértelmű megoldást az elöregedő társadalom problémáira. Felmerült a teljes állású anyaság életpályává tétele a nagycsaládosok számára, valamint a részmunkaidő, a home office és a munkahelyi bölcsődék ösztönzése.