Miért érezzük úgy, ahogy idősebbek leszünk, hogy egyre gyorsabban telik az idő?
A szülőkkel, nagyszülőkkel folytatott beszélgetések során gyakran felvetődik, hogy az idősek úgy érzik, gyorsabban telik az idő, mint korábban. Már többféle kutatás is vizsgálta, mi állhat ennek a hátterében. Egy nemzetközi kutatócsoport most egy újabb adalékkal szolgált, amelyhez Alfred Hitchcockot is segítségül hívták.
Nem véletlenül használtak egy Alfred Hitchcock nevével fémjelzett televíziós sorozatot idős emberek agyának vizsgálatához: a nyolcpercnyi epizódokról korábbi kutatások már kimutatták, hogy más videoklipekhez képest ezek váltanak ki olyan agyi aktivitást, amelyeket figyelve jól követhető, hogyan osztja fel és követi nyomon a kibontakozó eseményeket az agy.
A Birminghami Egyetem, a kanadai Brock Egyetem és a hollandiai Radboud Egyetem szakemberei egy hosszú távú agyöregedés-kutatási projekt, a Cambridge-i Öregedési és Idegtudományi Központ adatait elemezték. Korábban 577, 18 és 88 éves kor közötti ember nézett egy-egy nyolcpercnyi részletet egy régi Alfred Hitchcock-sorozatból. Miközben nézték a klipet, fMRI-vel vizsgálták, miként változik az idő múlásával az agyi aktivitásuk. A kutatók elemezték ezeket a felvételeket, és felfigyeltek arra, hogy a nyolcperces klip alatt az idősebb résztvevők agya ritkábban váltott új aktivitási állapotba, és ezek az agyi állapotok hosszabb ideig tartottak náluk, mint a fiatalabb résztvevőknél. Ez a minta a résztvevők teljes spektrumát tekintve egyértelmű volt.
„Ez arra utal, hogy az ugyanazon időszakon belüli hosszabb (és ezáltal kevesebb) idegi állapot járulhat hozzá ahhoz, hogy az idősebbek számára gyorsabban telik az idő” – írják a kutatók a Communications Biology folyóiratban közzétett tanulmányban. Másként fogalmazva: az idősebbek agya kevesebb „eseményt” naplóz egy adott idő alatt, ezért érzik úgy, hogy repül az idő. Ez egyébként összhangban van azzal a korábbi elképzeléssel, hogy minél több figyelemre méltó esemény történik egy adott időszakban, annál hosszabbnak tűnik az egyén számára a közben eltelt idő.
Azt a megfigyelést, hogy az időseknél kevesebb az átmenet az idegi állapotok között, az életkorral összefüggő, úgynevezett idegi dedifferenciálódással magyarázzák a szakemberek, azaz azzal, hogy az agy területeinek aktivitása kevésbé specifikussá válik az évek múlásával. Vannak azonban más elképzelések is arra, hogy miért „gyorsul fel az idő” az öregeknél – mutat rá a Live Science, utalva arra, hogy az idegi dedifferenciálódás talán nem magyarázza meg teljes mértékben az adott kérdést. Míg a társadalom lineárisan osztja az időt órákra, napokra és évekre, a belső skálánk logaritmikus törvényeket követ. Például egy év egy 5 éves gyermek eddigi életének 20 százaléka, de egy 50 éves felnőttnek csupán a 2 százaléka. Ezért az idő érzékelése nemcsak az agyban zajló idegi „események” számától függ, hanem attól a belső, nemlineáris módtól is, ahogyan az időt mérjük.
Mindezekből viszont az is következik, hogy az idősek tehetnek az ellen, hogy túl gyorsan teljen az idő. „Az új dolgok tanulása, az utazás és az újszerű tevékenységek segíthetnek abban, hogy az idő visszatekintve hosszabbnak tűnjön” – írta Linda Geerligs, a Radboud Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője a Live Science-nek egy e-mailben.
hvg.hu