Elégedett hallgatók az egyetemeken

A felsőoktatás nem csupán az akadémiai világ belügye, hanem a tudásalapú társadalom és az innováció egyik legfontosabb pillére. Az egyetemek működése közvetlenül hat a gazdasági növekedésre, a munkaerőpiaci versenyképességre és a fiatal generációk felemelkedési lehetőségeire is. Az elmúlt években lezajlott átalakulásnak köszönhetően a megújult intézmények szélesebb szakmai és gazdasági mozgástérrel rendelkeznek, ami kedvezőbb környezetet teremt a hallgatók számára - olvasható a Nézőpont Intézet kutatásában, amelynek részleteit hétfőn közölték az MTI-vel.

A közlemény szerint a Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye 14 780 felsőoktatási hallgató megkérdezésével végzett átfogó kutatást júniusban az egyetemeken.

A kutatás szerint a hallgatók majdnem négyötöde (78 százalék) újra ugyanazt az egyetemet választaná, ahol jelenleg tanul, ez a mutató rendkívül erős bizalmat és lojalitást jelez: azt mutatja, hogy a fiatalok nemcsak rövid távon elégedettek, hanem tartós kötődést alakítanak ki intézményükhöz.

Ez a fajta bizalom hosszabb távon stabilitást ad az egyetemeknek, hiszen a végzett hallgatók elköteleződése sokszor alumni-támogatásban, közösségi kapcsolatokban és a munkaerőpiacon az intézmény jó hírének erősítésében is megnyilvánul.

Megjegyezték, hogy az intézményi lojalitás különösen fontos a felsőoktatási versenyhelyzetben, a hallgatók körében mért magas arány azt jelzi, hogy a megújult egyetemek képesek voltak olyan oktatási környezetet kialakítani, amely hosszú távon is megerősíti a hallgatói választást.

A hallgatói elégedettség egyik legerősebb mutatója az ajánlási hajlandóság, a kutatás szerint a diákok háromnegyede (76 százalék) szívesen ajánlaná barátainak és ismerőseinek az egyetemét.

Ez a mutató kiemelkedően fontos, hiszen a személyes tapasztalat a legmeggyőzőbb érv: a továbbtanulás előtt álló fiatalok döntéseit sokszor az idősebb hallgatók és friss diplomások véleménye befolyásolja - írták.

Az ajánlási arány magas szintje azt mutatja, hogy a hallgatók elégedettsége túlmutat az egyéni élményen: közösségi szinten is pozitív képet alakítanak ki intézményükről, s ez a felsőoktatás nemzetközi versenyképessége szempontjából is kulcsfontosságú.

A globalizált felsőoktatási piacon, ahol a hallgatók külföldi és hazai lehetőségek közül is választhatnak, az intézmények jó híre döntő szerepet játszik a tehetségek vonzásában, ez a magas ajánlási hajlandóság ezért nem csupán belső elégedettséget tükröz, hanem hozzájárul a magyar egyetemek külső vonzerejének erősítéséhez is - közölték.

Kiemelték, hogy az ajánlási mutató nemcsak a jelenlegi hallgatói generációt érinti, hanem hosszú távú hatása is van: ha egy intézmény rendszeresen magas elégedettségi szinteket ér el, az megalapozza a következő generációk beiskolázását, erősíti a márkaépítést, és segít a nemzetközi hallgatók megszólításában is.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a diákok harmada (32 százalék) tervezi, hogy tanulmányai egy részét külföldön folytatná, ez egyszerre jelzi a nyitottságot a nemzetközi tapasztalatszerzésre és a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazottságának fontosságát.

Mindez a Nézőpont szerint különösen aktuális az Erasmus-ügy fényében: miközben a hallgatók elégedettek a megújult magyar egyetemekkel, Brüsszel mindent elkövet, hogy korlátozza a programhoz való hozzáférésüket.

Ez a kettősség rávilágít arra, hogy a megújult egyetemek belső erősödése és a hallgatói elégedettség növekedése mellett a nemzetközi kapcsolatok akadályoztatása valós kockázatot jelent, amely hosszú távon a diákok mobilitási lehetőségeit is befolyásolhatja.

Figyelemre méltónak nevezték, hogy a hallgatók közel háromnegyede (74 százalék) úgy érzi, tanulmányai valóban felkészítik a választott szakmája gyakorlására, ez azt mutatja, hogy az egyetemek képzései a diákok szemében nem pusztán elméleti tudást adnak, hanem olyan gyakorlati kompetenciákat is, amelyek a munkaerőpiacon közvetlenül hasznosíthatók.

A diplomások munkaerőpiaci sikeressége szempontjából ez kulcstényező: ha a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemen megszerzett tudásuk hasznosítható, az közvetlenül növeli az intézmények hitelességét és vonzerejét is - tették hozzá.

Megjegyezték, hogy a hallgatói életminőség szempontjából a lakhatás az egyik legfontosabb tényező. A kutatás szerint a diákok jelentős része jelenleg szülőknél vagy albérletben él, miközben mintegy 10 000 hallgató jelezte: szívesen költözne kollégiumba.

Ez világos jelzés arra, hogy a felsőoktatási infrastruktúra bővítésében a kollégiumok fejlesztése kiemelt szerepet kell kapjon.

Pozitívumnak nevezték ugyanakkor, hogy a kollégiumban lakók közel háromnegyede (73 százalék) elégedett a körülményekkel, ami azt mutatja, hogy ahol a szolgáltatás elérhető, ott megfelelő minőséget nyújt.

A budapesti hallgatók számára különösen fontos kérdés a lakhatás, hiszen az albérletárak tartósan magasak, erre kínálhat megoldást a Diákváros-projekt, amely több ezer új, korszerű és megfizethető férőhelyet hozna létre a fővárosban.

A kutatás szerint ugyan a budapesti hallgatók egyelőre csak egynegyede (24 százalék) hallott a kezdeményezésről, de akikhez eljutott a híre, azok körében elsöprő (91 százalék) támogatottságot élvez - írták.

A felmérés eredményei egyértelműen jelzik: a megújult egyetemek sikeres pályán haladnak, a hallgatók többsége elégedett tanulmányaival, erős kötődést mutat intézményéhez, és szívesen ajánlaná azt másoknak is.

Fontos figyelmeztető jelnek nevezték, hogy a magyar hallgatók harmada külföldön is szeretne tanulni, miközben a brüsszeli döntések éppen ezen lehetőségeiket korlátozzák.

A legnagyobb ellenzéki szervezet, a Tisza Párt ugyan híresen jó brüsszeli kapcsolatokkal rendelkezik, mégsem tett semmit a diákok jogainak helyreállításáért - áll a kutatásban.

MTI