Régóta kínzó kérdésre kaptunk választ: Mennyit ér Magyarországon egy diploma vagy egy érettségi?
2022-ben egy mesterdiploma 221 százalékos, míg egy BA-diploma 156 százalékos kereseti hozamot jelentett Magyarországon, vagyis az érintettek ennyivel kereshettek többet, mint egy nyolc általános iskolai végzettségű munkavállaló – olvasható Varga Júlia tanulmányában, mely a Munkaerőpiaci Tükör legfrissebb számában jelent meg. A középfokú érettségivel rendelkező munkavállalók kereseti hozamai lényegesen alacsonyabbak, ezen belül az érettségit még mindig magasabbra értékeli a munkaerőpiac, mint a szakmunkás végzettséget.
A friss Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg Varga Júlia tanulmánya, mely 2002 és 2022 között vizsgálta az iskolai végzettség kereseti hozamát Magyarországon. Vagyis arra kereste a választ, hogy az egyes iskolai végzettségek mennyivel biztosítanak magasabb fizetést, mint a nyolc általános iskolai osztály elvégzése, illetve hogyan változott ez húsz éven belül. A tanulmány hat kategóriát különböztetett meg:
- a legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséget, mint referenciacsoportot,
- az érettségit nem adó szakmunkásképzésben szerzett bizonyítványt,
- az érettségit is adó középfokú szakképzésben szerzett végzettséget,
- a gimnáziumi érettségi végzettséget,
- a főiskolai vagy BA/BSC végzettséget és
- az egyetemi vagy MA/MSC végzettséget.
A tanulmányhoz a KRTK Adatbankjában elérhető, harmonizált Bértarifa-felvételek 2002–2022 adatait használták, amelyek évtől függően 100–230 ezer munkavállalói megfigyelést tartalmaznak.
A tanulmány megállapítása szerint a felsőfokú végzettségűek a teljes időszakban rendkívül magas kereseti hozamot realizáltak. Az MA/egyetemi végzettségűek kereseti prémiuma 2002 és 2009 között 200–230 százalék körüli értékek között hullámzott, majd 2018-ig csökkenni kezdett, ezt követően ismét növekedést látunk.
2022-ben 221 százalék volt az MA/egyetemi végzettségűek kereseti prémiuma.
Magas, de ennél kisebb hozamot figyeltek meg a BA/főiskolai végzettségűek esetében. A kereseti hozamuk változása hasonló pályát járt be, 2002 és 2009 között 150 százalék körül hullámzott, majd 2018-ig csökkent, végül 2018 után ismét nőtt. 2022-ben már nagyobb (156 százalék) volt, mint a megfigyelt időszak bármely évében.
A gimnáziumi és szakgimnáziumi végzettség kereseti hozama a felsőfokú végzettségűek hozamánál jóval kisebb, de e két iskolatípus esetében csaknem azonos volt, csak nagyon kis eltérés látszott. Ez azt mutatja, hogy a munkaerőpiac egyformának értékeli az érettségit adó szakképzésben és a gimnáziumban végzetteket, ami arra utal, hogy a középfokú szakképzésben végzettek általános készségeit értékeli inkább, és szakképzettségét kevésbé.
Az érettségi nélküli szakmunkás végzettség hozama rendkívül alacsony volt az általános iskolai végezettséghez képest 2000 és 2018 között, 10–17 százalék között mozgott. 2018 után a kereseti prémium ebben az iskolázottsági kategóriában is nőni kezdett, 2022-ben 40 százalék volt.
A tanulmány készítői a nemek közti kereseti hozamot is vizsgálták, a férfiak csaknem valamennyi időpontban és iskolázottsági kategóriában nagyobb kereseti hozamot értek el a legfeljebb általános iskolai végzettségű férfiakhoz viszonyítva, mint amekkora kereseti hozamot a nők értek el a legfeljebb általános iskolai végzettségű nőkhöz képest. Kivételt jelentettek 2002 és 2010 között a kétféle érettségit adó iskolatípusban végzettek.
A vizsgálat arra is kitért, hogyan változik a kereseti hozam az életkorral, a legfontosabb megállapítás, hogy a fiatal kohorszok, a legfeljebb 35 évesek, valamivel kisebb kereseti hozamhoz jutottak a fiatal, legfeljebb általános iskolai végzettségűekhez viszonyítva, mint amekkora kereseti hozamot a teljes munkaképes korú népességben meg lehetett figyelni.
portfolio.hu