Különleges régészeti lelet lett a hónap műtárgya
Egy torzított mongolid koponya lett a hónap műtárgya februárban a Thúry György Múzeumban. A 11. századból származó lelet Balatonmagyaród–Felső Kolon térségéből került elő egy Árpád-kori temetőből.
A balatonmagyaródi területen a régészek az 1980-as ’90-es években mintegy 500 sírt tártak fel, köztük egy negyvenes éveiben meghalt férfi nyughelyét. A bemutatott koponya különlegessége, hogy egyedüliként a talált leletek közül, mongoloid jegyeket visel és torzítva van. A leletet különböző antropológiai vizsgálatoknak vetették alá a Savaria Egyetemen, valamint a különböző elváltozásokat a kanizsai kórház CT-felvételének segítségével állapították meg. A koponya torzításának mintegy 5000 éves hagyománya van, a kora Árpád-korban azonban már ritka eljárásnak számított.
- A torzítás leggyakrabban a Kárpát-medencében két kötés használatával történt. Az egyik a homlokot és a tarkót, a másik pedig a fejtetőt és az állat szorította el, így változtatták az ember fejének a méretét, illetve az alakját is – árulta el Szmodics-Tugya Beáta, a Thúry György Múzeum muzeológusa.
A szándékos deformálásnak számos oka lehetett, főként a felsőbb rétegek akartak így különbözni a többségtől. A műveletet, legtöbbször gyerekként elkezdték, Szmodics-Tugya Beáta szerint azonban a múzeumban kiállított koponyán vagy későn végezték el, vagy nem volt szakszerű a torzítás, amely számos kockázattal járt.
- Kezdve azzal, hogy gyakrabban fordul elő hirtelen halál, epilepszia, rosszabb a látása, elképzelhető, hogy a hangképzése nem megfelelő. Tehát csak hátrányokat okozott az ember életében ez a furcsa szokás. Egy kisgyermeknél pedig nyilván fájdalommal is járhatott mindez – tudtuk meg Szmodics-Tugya Beátától.
A feltárt Árpád-korabeli temetőből ez a koponya volt az egyetlen, amelyen torzítás nyomait találták a szakemberek. A régészeti leletről bővebb beszélgetést láthatnak egy későbbi műsorunkban.
K.T.
(Képek: Kanizsa Médiaház)
