Átalakulhatnak az élelmiszerek Magyarországon is: erre készül az EU

Az Európai Unió ismét napirendre tűzte a kötelező tápértékcímkék bevezetését az élelmiszerek csomagolásán, hogy segítse a fogyasztókat az egészségtudatos döntésekben. A Nutri-Score rendszer lehet az irányadó, amely színekkel és betűkkel egyszerűsíti az élelmiszerek tápértékének megértését, de a részletek még tisztázásra várnak. Bár több tagállam, például Olaszország és Franciaország ellenállt, Írország már bevezette saját címkézését az alkoholtermékek esetében.

Újra terítéken van az Európai Unióban a bolti termékek új, kötelező címkéjének bevezetése. Ez egy sok éve húzódó törekvés, amely most az új Európai Bizottság felállásával került megint a figyelem középpontjába. A törekvés 2020-ban kezdődött, melynek szlogenje, hogy az élelmiszereket igazságossá, egészségessé és környezetbarátabbá tegye. A jelenlegi uniós szabályok szerint az egyes tagországokban nem kell kötelezően a bolti termékek csomagolásán feltüntetni a tápértékről szóló információkat, a Farm to Fork dokumentum viszont éppen a kötelező uniós szintű tápértékjelölésre vonatkozó javaslatot terjesztette elő arra hivatkozva, hogy egyértelműen meg lehessen határozni az élelmiszerek tápértékét - írja cikkében a Világgazdaság.  

Még nem tisztázott, hogy pontosan hogyan néznének ki az uniós címkék az élelmiszereken a gyakorlatban. A Politico nemrégiben arról számolt be, hogy ezek hasonlíthatnának az öt színkóddal ellátott Nutri-Score rendszerhez, amelyet először Franciaországban vezettek be, és amelyet mostanra Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Svájc és Portugália is használ.

A Nutri-Score egyszerűen értelmezi az élelmiszerek tápanyagtartalmát a csomagolás elején. A jelölés A-tól E-ig terjedő betűk és sötétzöldtől pirosig tartó színek kombinációjával mutatja az adott termék tápértékét. A zöld színnel, illetve A és B betűkkel jelölt termékek magas tápértékűek, melyeket akár nagyobb mennyiségben is ajánlott fogyasztani. Ezzel szemben a narancssárga, vörös, valamint D és E jelölésű termékek fogyasztását érdemes mérsékelni, mivel ezek nagyobb mennyiségben tartalmaznak olyan összetevőket (például telített zsírokat, cukrot, sót), amelyeket érdemes korlátozni a napi étrendben.

Az Európai Bizottság vállalta, hogy 2023-ig kötelezővé teszi legalább az alkoholtartalmú italok összetevőinek és tápértékének feltüntetését, de ez a terv még nem valósult meg. Pedig korábban erős érvekkel álltak ki mellette: ha az emberek tudnák, hogy például egy pohár borral körülbelül egy gramm cukrot is elfogyasztanak, talán visszafognák az alkoholfogyasztást. A javaslat komoly ellenállást váltott ki, különösen Olaszország és Franciaország részéről. Írország azonban nem törődött az iparág tiltakozásával, és bevezette saját kötelező alkohol-egészségügyi címkéjét.

Várhelyi Olivér, a kijelölt egészségügyi biztos egy tizenhat oldalas levélben fejtette ki véleményét az európai parlamenti képviselőknek adott írásbeli válaszában. Ebben nem tért ki a csomagolás elülső részén lévő címkék bevezetésének határidejére, részletesen bemutatta azonban, hogyan lehetne kezelhető korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, a nem fertőző betegségek, például a cukorbetegség, a rák, valamint a szív- és érrendszeri betegségek.

Európának el kell gondolkodnia azon, hogyan változtathatná meg a krónikus betegségek kockázati tényezőit, beleértve az alkoholt. A társadalmi hozzáállás kulcsfontosságú hajtóereje lehet a változásnak - fogalmazott. Elismerte, hogy a kötelező élelmiszercímke támogatná a fogyasztókat az egészségesebb döntések meghozatalában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy átfogóbb megközelítést részesít előnyben.

agrarszektor.hu