Egyre fogynak a kisboltok

Hosszú évek óta folyamatosan csökken a hazai kis üzletek száma, ez történt az elmúlt egy évben is. A kiskereskedelmi üzletek elmúlt évi forgalmát tekintve Pest vármegye emelkedik ki az átlagos, napi 618 ezer forintos forgalmával, Békés vármegyében ennek mindössze 53 százalékát mutatták az adatok.

Tavaly folytatódott a 2013 óta jellemző tendencia, amely szerint országszerte tovább csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma – tájékoztatott friss adatairól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A statisztikai hivatal összesítése szerint múlt év júniusának végén 103 ezer kiskereskedelmi üzlet működött, amely 6,4 százalékkal, vagyis 7028 üzlettel kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. 

A csökkenés a kiskereskedelmi üzletek mindegyik típusánál látható

Az adatok azt mutatják, hogy a csökkenés mindegyik üzlettípust jellemezte: tavaly június végén a kiskereskedelmi üzletek 33 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzlet volt, számuk egy év alatt 4,5 százalékkal kevesebb lett. 

Az egyéb, nem élelmiszerterméket árusító boltok az összes üzlet 65 százalékát tették ki, amelyekből az egy évvel korábbinál 7,4 százalékkal kevesebb várta a vásárlókat. Az üzemanyagtöltő állomások az összes üzlet 1,9 százalékát jelentették, számuk – 1964 benzinkút – egy év alatt 3,6 százalékkal esett vissza. 

Hol van a legkevesebb és a legtöbb kisbolt?

Míg 2023 közepén tízezer lakosra már csupán 107 kisbolt jutott, 2015 végén még 136 üzemelt. 

A kiskereskedelmi üzletekkel legjobban ellátott terület Budapest és Tolna vármegye, a legkevésbé ellátott pedig Fejér és Pest vármegye volt. 

Utóbbiban ennek ellenére országosan a negyedik legnagyobb forgalom jutott egy lakosra. Ezt a fővárosba bevezető, de területileg Pest vármegyéhez tartozó jelentős utak, autópályák mellé települt bevásárlóközpontok kiemelkedő forgalma eredményezte.

Hogy alakult a forgalom?

A kiskereskedelmi üzletek forgalma egyébként az elmúlt egy évben az Európai Unió tagállamainak többségében, így Magyarországon is csökkent. 

Tavaly az országos kiskereskedelmi üzlethálózat és a csomagküldő kiskereskedelem együttesen 18,4 ezer milliárd forint értékű forgalmat realizált, 

ami volumenét tekintve 7,9 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Az egy kiskereskedelmi egységre vetített forgalom országosan naponta 448 ezer forintos összegét tekintve Pest vármegye emelkedik ki a 618 ezer forintos napi átlagos bolti forgalmával, ugyanakkor Békés vármegyében a mutató értéke ennek mindössze 53 százaléka volt. 

Tavaly egy lakos naponta átlagosan 4800 forintot költött a különféle kiskereskedelmi üzletekben, a mutató értéke, 5900 forinttal Budapesten volt a legnagyobb, Nógrád vármegyében pedig 3500 forinttal a legkisebb. 

A KSH adatai szerint a főváros mellett még 

• Győr-Moson-Sopron, 
• Zala, 
• Pest, 
• Veszprém, 
• Vas és 
• Fejér vármegyében

költöttek az átlagosnál többet a vásárlók.

Az idei év eleji adatok bíztatóan alakultak: javuló tendenciát mutattak, 2024. januártól újra nőtt a kiskereskedelmi forgalom éves alapon, a második negyedév tekintetében viszont inkább gyenge kezdést jeleztek az áprilisi kiskereskedelmi adatok.

A falusi kisboltok támogatására lehet szükség

Vámos György a piaci trendek szakértője, az Országos Kereskedelmi Szövetség egykori főtitkára néhány hete lapunknak arról beszélt, hogy a hazai kiskereskedelem korábban uniós léptékben számolva nagyon elaprózott volt, jelentős kisbolti hálózattal. 

Szerinte a piaci koncentrációban főként ezek a kis üzletek, különösen a kistelepülések kisboltjai számítanak a veszteseknek, vagyis ezen a területen további állami támogatásokra lesz szükség – mint például a Magyar Falu Program negyedik pillérének számító kisbolti támogatás –, hogy a kis lélekszámú településeken is megmaradjanak az élelmiszerüzletek.

vg.hu

(Kép: Máthé Daniella / Kisalföld)