A családunkban is tapasztaltam a segítségnyújtást…

A Civilek Szponzora elismerést a FA-FERI Kft. érdemelte ki az elmúlt évben. A kitüntetést a civilek ünnepén, a Köszönet napján adta át a Civil Kerekasztal Egyesület. Horváth Ferenccel, a vállalat vezetőjével, tulajdonosával a szakmaszeretetről, a fáról, a jótékonykodásról és a társadalmi szerepvállalásról beszélgettünk. Az ismert vállalkozót a katonaság hozta Kanizsára, a házasságkötés pedig Kanizsán tartotta.

– Technikailag jól felszerelt általános iskolába jártam a ’60-as évek elején. Szalagfűrész, gyalugép, köszörűgép is a tanulók rendelkezésére állt a barkácsszakkörben. A nagyon ügyes politechnika-tanárunk, Balogh László nemcsak a fúrást-faragást, hanem többek között a vadászatot is megszerettette velünk. Engem is gyakran elvitt magával vadászni. Szerettük egymás társaságát – idézte fel a fához való kötődését Horváth Ferenc, majd azzal a véletlen ablaktöréssel folytatta, aminek a következtében egyenes út vezetett a szakmája elsajátításához. – 13 éves koromban kitört otthon egy ablaküveg, amit én vittem el egy olyan asztalosmesterhez, aki üvegezéssel is foglalkozott. Cserép Tivadar mindjárt észrevette az érdeklődésemet, és meg is kérdezte tőlem, hogy elmennék-e hozzá tanulónak. Igazándiból én magam egyeztem meg vele, és nem a szüleim. Ennek megfelelően ’69-ben a tavaszi szünetben kezdtem nála először dolgozni, és még a nyári szünet idejét sem hagytam ki, akkor is a műhelyében tevékenykedtem. ’72-ben szereztem meg az asztalos szakmát, a többi képzettségemet pedig esti és levelező tagozaton sajátítottam el.

- Mikor fogott a vállalkozásba?
- Gyerekkoromtól kezdve arra készültem, hogy egyszer majd vállalkozó leszek, és ennek 35-36 éves koromban jött el az ideje. ’75-ben Kanizsára vonultam be katonának, később ide nősültem, gyakorlatilag így váltam kanizsaivá. Aztán a honvédségnél folytattam a munkámat civil asztalosként, majd jó néhány év kitérő után ’91 januárjában lettem vállalkozó, és ’96-ban alakult meg a FA-FERI Kft. Az elnevezésnél fontosnak tartottam, hogy tükrözze a nevemet és azt is, hogy fával dolgozom. Kicsit viccesnek hat a név, de jól megjegyezhető.

Kölcsönpénzből, garázsból indult vállalkozás

- Az első megrendelést egy vadásztársamtól, Tábori Sanyi bácsitól kaptam, akinek a balatoni nyaralójába kellett ajtókat, ablakokat készíteni. Azt mondtam neki, Sanyi bácsi, ha ad nekem előleget, és megbízik bennem, akkor én ezt a munkát megcsinálom. Elfogadta a feltételeimet és megkötöttük a szerződést. Adott 40 ezer Ft előleget, amiből megvásároltam az anyagokat. Az egész munkáért 80 ezer Ft-ot kaptam. Ez az összeg ’91-ben szép pénznek számított, de ma már sajnos nem. Ezzel a munkával indult el a vállalkozásom. ’91-ben az OTP-nél, mint magánszemély, egyedül én kaptam Start hitelt. Beadtam hozzá egy 50-60 oldalas dokumentumot és hál’ istennek abból a kölcsönből felépült egy 300 m2-es műhely, ahol először saját készítésű gépekkel kezdtük el a munkálatokat. ’92-ben elkezdtem szállítani a Kanizsa Trend Kft-nek bútoralkatrészeket, onnantól kezdve már nagyon szépen fejlődött a cég. A Start hitelt minden nehézség nélkül visszafizettem, azután gépeket tudtunk vásárolni és érkeztek a megrendelések.

Igazából a vállalkozásban nincs nagy titok

– Hogy mi a titok? – Megfelelő minőséget, megfelelő áron, korrekt határidővel kell teljesíteni, no és jól kell kommunikálni az ügyfelekkel. Ennyi az egész, nincs több titok – jelentette ki Horváth Ferenc a világ legtermészetesebb módján. – Az én vállalkozásom alulról épülő vállalkozás. Nem voltam sehol olyan beosztásban, hogy privatizálhassak, apránként épült fel a cég. A jövedelmet sem pazaroltam el, megpróbáltam a cég javára fordítani és mindig beépítettem a vállalatba.

– Egy vállalkozás szemszögéből nézve, mi a jellemző napjainkra?

- Sajnos nagyon változó a helyzet. Egész Európa rossz irányba halad. Azt tudjuk, hogy a magyar gazdaság erősen kötődik a német gazdasághoz, Németországból pedig nem jó hírek jönnek, nem várhatunk a jövőben komolyabb fellendülést Magyarországon. Azonban szerencsés dolog, hogy az árak kezdenek normalizálódni, de csodákra nem számítunk.

A jótékonykodás a családon belül kezdődött

– A családunkban is láttam a segítségnyújtást. Szegény családból származom, és három húgom van, akik lényegesen szerényebb körülmények között élnek, mint én. Legelőször őket hoztam úgymond helyzetbe, az ő életükön javítottam, és utánuk talán a cigányságnak próbálok segíteni a legtöbbet. Úgy is mondhatnám, 18 éves gyerek voltam, amikor volt két cigányasszony segédmunkásom. Én tisztelettel beszéltem velük és magáztam őket, míg mindenki más tegezte őket. Szinte gyerekként megértettem azt, hogy ővelük másképpen kell bánni, mint ahogy a többségi társadalom bánik velük, és igenis használhatók munkára. A Kft-nél jelenleg 120-an vagyunk, és több mint 20 cigány dolgozóm van. Vannak közöttük olyanok, akik a legmodernebb gépeinket kezelik. Ezen kívül vannak a rászorulók, a betegek, akiknek segítek. A támogatásom fő irányvonala azonban az oktatás, ugyanis napjainkban azt tapasztalom, hogy egyre gyengébb képzettségű, tudású fiatal érkezik hozzánk, ezért az oktatást is igyekszem támogatni. Két iskolában, a Cserháti Sándor Technikumban alapítványi tag vagyok, a Palini Általános Iskolában úgyszintén, emellett itt én vagyok az iskolatanács elnöke. Jelen pillanatban is nagyon komolyan támogatom az intézményt. Reggelente láttam, hogy milyen balesetveszélyes helyzet, mekkora tumultus alakul ki, amikor a szülők személykocsival meghozzák a gyerekeket az iskolába, és ennek megszüntetéséért megtettem a megfelelő lépéseket. Építettem egy parkolót. Mindezek mellett a Hubertus Vadásztársaság elnöke vagyok, ami nem kis feladat, adódik vele szépen gond. Illetve a soproni központú, 85 tagot számláló és évi 100 mrd Ft forgalmat meghaladó Pannon Faipari Klaszter elnöki feladatait is ellátom, és az sem jár kis felelősséggel.

– Horváth Ferenc számos elismerést, díjat őriz irodájában. Megkapta az Év Vállalkozása címet, 2019-ben a Prima-díjat, és még ugyanabben az évben a Pegazus-díjat, mellyel a legdinamikusabban fejlődő kis-és középvállalkozások tevékenységét ismerik el Magyarországon. S amire különösen büszke, a cége támogatásának köszönhetően a vajdasági Bajsa község díszpolgárának választotta meg a település vezetése.

A rekreáció, a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja a palini horgásztó és környéke, ami szintén a családhoz tartozik. Hamarosan, április 11-én tavaszköszöntő ünnepségre invitálják a tóhoz a kikapcsolódni vágyókat, az érdeklődőket. Az előkészületek már zajlanak, a szórakoztató programról az ötletgazda Büki Pálné és a Honvéd Kaszinóban működő Hölgyklub, valamint a palini iskola gondoskodik.

– A tavat 1951-58 között építették ki, és a kezelője, a termelőszövetkezet ’97-ben leeresztette a vizét. 2013-ban töltöttük fel újra, és rendszeresen tartunk ott élőzenés rendezvényeket. A Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódva pedig minden 2. évben nemzetiségi napot szervezünk, ahová meghívást kap a környéken élő minden náció.

– Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hol tart ma, a 35 m2-es garázsban, és félig az udvaron elindult vállalkozás, amire a cég tulajdonosa így válaszolt:

– Gyakorlatilag, ahogy sikerült gazdaságilag fejlődnünk, pont úgy váltak eladóvá a szomszédos területek. Megvettük a Tanép, a Piért és a ZÁÉV-telephelyeket, tehát szerencsésen tudtunk terjeszkedni a Magyar utcán, és tavaly májusban adtunk át egy 1600 m2-es ipari csarnokot automata-raktárkezelő géppel, illetve az elmúlt években számtalan új technológiát vezettünk be. Többek között teljesen új porszívó rendszerünk van, illetve nagyon korszerű automata CNC gépekkel dolgozunk.

– Hogy jut mindenre ideje?

– Amikor nyugodtan lehetnék, akkor sem maradok nyugton – jegyezte meg mosolyogva, őszintén Horváth Ferenc. – Nyughatatlan természetem van. Ezzel nem lehet mit kezdeni, valószínűleg a genetikával magyarázható. Három gyermekem van, Eszter, Péter és Veronika. Eszter lányom itt dolgozik a könyvelésen, Péter kezeli a halastavat, ő foglalkozik a horgásztatással és a vendéglátással. Veronika most végezte el Pécsett a közgazdasági főiskolát, jelenleg mesterképzésre jár. Ha befejezi a tanulmányait, vélhetően ő is itt fog tevékenykedni. A nagylánynál kettő, a fiamnál egy unoka van.

Ha úgy gondoljuk, hogy a vadászat és a horgászás mellett több hobbi már nem fér bele Horváth Ferenc szabadidejébe, akkor tévedünk. Az íjászat is a kedvenc kikapcsolódásához tartozik, igaz, ezt magányosan, a tó körül űzi. Búcsúzóul még hozzáteszi: nemcsak a palini, hanem bármelyik iskolát szívesen fogadják a tó körül. Szeretnék a fiatalokat a természet szeretetére nevelni, a természetközeli életmódra tanítani…

BAKONYI Erzsébet