Kockázatai lehetnek a megfelelő minőségű ivóvíz-szolgáltatás hosszú távú fenntarthatóságának
Lezárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemzetközi kooperatív teljesítményellenőrzés keretében végzett ellenőrzése, amelynek során a 2017-2022. évekre vonatkozóan ellenőrizte a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák megfelelőségét. Az ellenőrzés alapján az ÁSZ megállapította, hogy jóllehet az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvíz-ellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható.
A most lezárult ellenőrzés keretében az ÁSZ megállapította, hogy az ellenőrzött időszakban hazánkban az egészséges, biztonságos ivóvízhez jutás megfelelő mennyiségben és minőségben biztosított volt. Az e célból végrehajtott KEHOP projektek eredményesek voltak, ezáltal hozzájárultak a hazai és a nemzetközi, a lakosság biztonságos ivóvízhez való hozzáférését jelentő célkitűzésekhez.
A 2017-2022-es időszakban a szolgáltatók esetében csökkenő mértékben fordult elő, hogy a víz minősége nem felelt meg az előírásoknak, a vonatkozó uniós irányelv által előírt paramétereknek. Az ivóvízminőség javító programnak köszönhetően az elsődleges vízbázis-szennyezettség eredetű arzén, bór, fluorid, ammónium paraméterekkel jellemzett vízminőségi kockázat csökkent, illetve megszűnt.
Mindezekkel együtt az ÁSZ számos olyan problémát tárt fel, amelyek összességükben alapvető kockázatot jelentenek az ivóvíz-szolgáltatás hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. Az ÁSZ mindenekelőtt megállapította, hogy az intézményrendszer a feladatok és a felelősségek szerint széttagolt, ami azt eredményezi, hogy a konkrét feladatok megtervezésében és megvalósításában az integrált szemlélet nem tud kellő mértékben érvényesülni. Az ÁSZ megállapítása szerint a stratégiai célok megvalósításának akadálya az átfogó, stratégiai szintű koordináció, valamint a döntéshozatali folyamatok integrált adatbázisokkal való támogatásának hiánya. Szintén hiányosságként mutatkozik, hogy az ellenőrzött időszakban nem volt olyan szervezet, mely a területi és települési vízgazdálkodás, illetve szűkebb körben az ivóvíz ellátást (is) biztosító teljes szervezetrendszer összehangolt működtetésének stratégiai szintű koordinációjáért volt felelős. Jóllehet a foglalkoztatott szakemberekkel a szolgáltatók képesek voltak biztosítani a szolgáltatást, de a folyamatosan csökkenő állományi létszám és az alkalmazottak növekvő átlagéletkora miatt a humánerőforrás menedzsment a jövőben komoly működtetési problémák forrása lehet.
Az ÁSZ jelentése komoly problémaként tárta fel, hogy bár az elsődleges vízbázis-szennyezettség eredetű szennyeződés kockázata csökkent, illetve megszűnt, a másodlagos vízminőség szennyezettség – az elöregedett rendszerekben, és a vízkezelés műszaki-technikai problémái következtében keletkező szennyeződések – aránya emelkedést mutatott. Az ellenőrzés alá vont víziközmű szolgáltatóknál a 2017. évben 53 792 db, 2022. évben 42 519 db csőtörési eset történt az ivóvíz-ellátó hálózatban. A kitermelt vízmennyiség egynegyedét jelentette a hálózatba betáplált, ivóvízként nem használt közüzemi vízveszteség, amelynek az ÁSZ által becsült értéke évente meghaladta a 17 Mrd Ft-ot. Viszonyításképpen a hálózatba betáplált, ivóvízként nem számlázott víz mennyisége megtöltené a Balaton 8,8%-át. A vízveszteség kialakulásának egyik oka az eszközök elhasználódottsága, a rekonstrukciók elmaradása. Az ellátásért felelősök és a társaságok 2023-2037. évekre vonatkozó gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű hálózatok rekonstrukciójának finanszírozási igénye a következő 15 évben 3 775 Mrd Ft-ot tesz ki.
Figyelemmel arra, hogy a megállapítások alapján fennáll annak a kockázata, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható sem műszaki, sem minőségi, sem finanszírozási szempontból, az ÁSZ számos javaslatot fogalmazott meg a stratégiai koordinációra, a közműrendszer megújítására vonatkozó közép és hosszútávú költségkalkuláció elkészítésére, valamint a fenntartható vízhasználat további ösztönzésére.
A teljes cikk itt olvasható. A teljes jelentése a https://www.asz.hu/dokumentumok/24004.pdf oldalon olvasható.
asz.hu
(Borítókép: pexels.com)