Monogramos kések a szőlőből

Öt, Dél-Zalából származó metszőkés lett a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban. A kiállított eszközök a 19. század végén és a 20. század elején fontos szerepet láttak el a hegyeken végzett munkákban.

A helyi múzeumban hagyománynak számít, hogy októberben a szürethez, szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyakat mutatnak be. A metszőkések használata a római korban terjedt el, és egészen a huszadik század elejéig nélkülözhetetlenek voltak a gazdálkodók számára. Jellegzetességüknek számított, hogy több évtizedig is használhatóak voltak. Amikor a metszőollók megjelentek, más funkció szerint használták őket a tulajdonosaik, például a kukoricaszár vágására vagy az ágak lenyesésére.

-  Illetve, ha az erdőre mentek kerítésért, akkor megjegyezték, hogy alkalmasabb volt, mint a kés vagy a balta. Ez a sarlóforma, az éle alkalmasabb a kisebb venyigéknek a levágására. A kitüremkedő baltarész pedig a nagyobb ágacskák levágására, ugye azzal szokták teljesen kopaszra lemetszeni a szőlőtőkét – mondta Gyanó Szilvia néprajzos-fő muzeológus.

A metszés tipikus férfimunkának számított az elmúlt századokban, a késeket a nők csak speciális esetekben használhatták. Ezeket jellemzően falusi kovácsok készítették, akik a mesterjegyeik mellett, különböző szimbolikus vésésekkel látták el a tárgyakat.

- Az évszámok is belekerülhettek. Az egyik szőlőmetszőkésen, ami ki van állítva egy 1840-es évszám szerepel, de van egy K.A. monogramos, a monogramok is gyakran előfordulnak, szerencsére erről még nem kopott le a díszítmény. Egy keresztmotívummal is találkozhatunk. Sok a pontszerű vagy már elmosódott betű, amit most már nem nagyon tudunk értelmezni. Van olyan szőlőmetsző késünk is, aminek a nyelébe véstek be. Oltácról pont egy olyan került be, aminek a nyelébe egy szuronyos puska van belevésve - emelte ki a szakember.

A hónap műtárgyát október végéig tekinthetik meg a Thúry György Múzeum látogatói. A kiállított késekről bővebb összeállítást láthatnak mai Napi Kanizsa című műsorunkban.

K.T.

(Borítókép: Kanizsa TV)