Az idősek védelme mindannyiunk feladata - Ne hunyjunk szemet az időskori bántalmazás felett

Lehet, hogy már nem a régiek, nehezen mozognak, törékenyek, esetleg feledékenyek, de a méltóságteljes és biztonságos élethez nekik is joguk van! Rengeteg elfordított arc, tétlen hallgatás és bagatellizálás jellemzi az idős emberek bántalmazását, de nem szabad szemet hunynunk a súlyos következményekkel járó globális probléma felett. Az AVON, a családon belüli erőszak elleni küzdelem elhivatott támogatójaként, most az idős emberek helyzetére szeretné felhívni a figyelmet, hiszen hazánkban is jelentős méreteket ölt ez a probléma, azonban társadalmunk gyakran szemet huny felette.

Amikor családon belüli erőszakról beszélünk, legtöbbször a partner, a házastárs vagy a gyermekek bántalmazása kapja a legnagyobb figyelmet, azonban mindezek mellett, nem szabad megfeledkeznünk az idős emberek bántalmazásáról sem. A WHO definíciója szerint, az időskori bántalmazás olyan egyszeri vagy visszatérő cselekmény – vagy a megfelelő cselekvés hiánya -, amely egy bizalmon alapuló kapcsolatban történik és amely kárt vagy fájdalmat okoz egy idős személynek. A családon belüli erőszak ezen formája is magában foglalja a fizikai, a szexuális, a lelki bántalmazást, valamint a gazdasági erőszakot, az elhanyagolást, elszigetelést és elidegenítést, tehát az alapvető emberi jogok megsértését.

A korukból vagy betegségükből kifolyólag nehezebben mozgó, esetlegesen mentálisan gyengült, gondozásra szoruló idősek könnyen eshetnek bántalmazás áldozatául családtagjaik, párjuk, gyermekük, unokájuk, de akár hivatásos gondozójuk által is. A mozgásképtelen vagy demenciával küzdő idősek fokozott veszélynek vannak kitéve, hiszen nagymértékben rászorulnak gondozójukra, aki konkrét fizikai erőszak elkövetése nélkül, a gondozás elhanyagolásával is hatalmas károkat okozhat nekik. A gondozó családtagoknak gyakran nincs türelmük a rendszeres, mentálisan és fizikailag is megterhelő ápoláshoz, emiatt hanyagolják el, éheztetik ki hozzátartozójukat, de olyan esetekkel is találkozhatunk, amikor a családtag az örökség reményében bántalmazza idős hozzátartozóját. Demenciával, mentális betegségekkel küzdő idős párok körében pedig egymás bántalmazása is jellemző, valamint gyengülő kognitív teljesítményük, helyzetfelismerésük romlása miatt akár idegenek is könnyebben becsaphatják őket. Az idősek bántalmazása súlyos fizikai és mentális sérülésekhez vezethet, korai halálozást, depressziót és kognitív hanyatlást okozhat.

Az időskori bántalmazás jelentős méreteket ölt világszerte és hazánkban egyaránt, azonban, ahogy ez a családon belüli erőszak minden formájára igaz, a hatalmas látencia miatt a valós adatokat csak becsülni lehet. Nemzetközi statisztikai adatok szerint, az otthonokban elkövetett erőszakos esetek mindössze 7%-a, az időskori bántalmazások csupán hatoda lát napvilágot, és a bántalmazók 90%-a családtag. A WHO által publikált 2017-es adatok szerint, minden hatodik 60 éves, vagy annál idősebb ember szenvedett el valamilyen fajta erőszakot az előző évben, a COVID-19 járvány pedig csak súlyosbította ezt a helyzetet.

Sajnos hazánkban sem állnak rendelkezésre friss és pontos adatok, de egy nem reprezentatív kutatás eredményeit feltáró jelentés alapján, amely az idős nők partner általi bántalmazását vizsgálta, 2006 és 2008 között 33 bántalmazottakat segítő intézmény munkatársai, összesen 465 esettel találkoztak. Hazánkban is nagy az egyetértés abban, hogy a családon belüli erőszakos esetek legnagyobb része láthatatlan marad, a kutatás résztvevőinek becslése szerint csupán minden 7-8. idős nő kér orvosi segítséget testi sértés esetén, 9%-uk fordul családtaghoz vagy baráthoz, és mindössze 6%-uk tesz feljelentést. Ennek okai lehetnek, hogy nem tudnak segítséget kérni, nem realizálják, hogy mi történik velük, ha pedig mégis, attitűdjükből fakadóan, nem akarnak ártani családtagjuknak, házastársuknak, gyermeküknek.

„A miskolci Krízisambulancia ellátottjainak 8-10%-át teszik ki a 60 év feletti bántalmazottak, akik a fiatalabbaknál jellemzően nehezebben kérnek segítséget és nehezebben is lépnek ki egy bántalmazó kapcsolatból. Speciális esetek, hiszen alapvetően nagyon konzervatív szemlélet jellemzi őket, így a legtöbbször jóban, rosszban együtt maradnak bántalmazó párjukkal, nem válnak el tőle. Sok esetben nem azt kérik, hogy rajtuk, inkább a bántalmazó partnerükön segítsünk, hiszen biztos valamilyen komoly problémával küzd, ha így viselkedik velük. Az ambulancián gyakrabban előforduló eset, amikor az idős embert gyermeke bántalmazza. Jellemzően felnőtt, válás után hazaköltözött személyekről beszélhetünk, akik rátelepszenek szüleikre, elkezdik felélni forrásaikat, nyugdíjukat, így taszítva gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe őket, ellenkezésük pedig könnyen lelki és fizikai erőszakba torkollik. Ezek az esetek talán még nehezebbek, hiszen minimális az esélye annak, hogy egy szülő feljelenti, vagy kilakoltattatja gyermekét. Ezek a bántalmazottak hatalmas lelkiismeretfurdalással küzdenek, amelyet gyermekük is táplál bennük, azzal vádolja őket, hogy nem gondoskodnak róla, nem jó szülők. Tapasztalataim szerint, az idős áldozatok nagyon ritkán tudnak kilépni egy bántalmazó kapcsolatból, a legtöbb esetben újabb és újabb esélyt adnak szerettüknek, majd néhány hónap múlva ismételten segítségért fordulnak. Ha pedig mégis sikerül belátniuk, hogy távol kell maradniuk családtagjuktól, inkább ők próbálnak meg elköltözni saját lakásukból, bentlakásos idősellátást vesznek igénybe, más rokonhoz vagy albérletbe költöznek” – meséli Sándor-Lenkei Aida, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet miskolci Krízisambulanciájának szakmai vezetője.

Akárcsak a családon belüli erőszak többi fajtája, úgy az időskori bántalmazás is jellemzően a négy fal között, zárt ajtók mögött történik, így nagyon nehéz észrevenni a jeleit. Tovább nehezíti a bántalmazottak felismerését, az idős emberek törékenysége valamint, hogy mozgáskoordinációjuk esetleges romlása miatt többször szenvedhetnek spontán baleseteket, sebeik pedig nehezebben, lassabban gyógyulnak. „Az időskori bántalmazás felismerésében véleményem szerint a szomszédok, lakóközösségek is nagyon sokat tehetnek. Fontos, hogy nyitottak legyünk, odafigyeljünk és beszélgessünk a környezetünkben élő idős emberekkel. Ha külsérelmi nyomokat látunk rajtuk, ha kórosan soványok, lehangoltak, vagy a megszokottnál jóval kevesebbszer látjuk őket, kérdezzünk rá, hogy vannak. Járjunk nyitott szemmel, koncentráljunk mindig a változásokra, forduljunk hozzájuk támogató szándékkal, segítsünk nekik azonosítani a problémát és segítséget kérni” – emeli ki Rácsok Balázs, a MÖS szociális igazgatója.

Az idős embereknek napjainkban is hatalmas támogatásra van szükségük, és ez a helyzet csak fokozódni fog, hiszen előrejelzések szerint, az idősekkel szembeni visszaélések száma - a számos országra jellemző öregedő társadalom következtében-, világszerte növekedni fog. Az AVON az erőszak elleni küzdelem egyik élharcosaként, igyekszik a családon belüli erőszakra és annak minden formájára felhívni társadalmunk figyelmét, hiszen az erőszak semmilyen formája nem elfogadható és van segítség az áldozatok számára. Ne hunyjunk szemet a bántalmazás fölött és, ha úgy érezzük, valakinek segítségre van szüksége, értesítsük a családsegítő szolgálatot, vagy irányítsuk a MÖS által működtetett Krízisambulanciák egyikéhez, ahol a szociális munkások segítsége mellett, jogi és pszichológiai tanácsadással is szolgálnak az áldozatok számára, így támogatva helyzetük javítását és önbecsülésük építését.

¤¤¤

Van kitől segítséget kérni, és van kiút a bántalmazó kapcsolatból! A Krízisambulanciák hiánypótló szolgáltatásai ingyenesek, előre egyeztetett időpontban és akár anonim módon is segítséget lehet kérni. A www.aszeretetnemart.hu honlapon megtalálható a krízisambulanciák elérhetősége. Jelenleg az Ökumenikus Segélyszervezet jogász, pszichológus és szociális munkás szakemberei személyes és online tanácsadás formájában is állnak rendelkezésre. Továbbá az AVON támogatásával létrejött, A szeretet nem árt elnevezésű Facebook és Instagram oldalakon is hasznos információkat találhatunk a témával kapcsolatban.