Jönnek a húsvéti ünnepek

A húsvéti ünnepkörhöz sok szokás és hagyomány köthető, ami napjainkban egyre jobban kezd megfakulni. A kistelepüléseken még jobban élnek ezek a népszokások. Nagykanizsán és a környékén sok program várja a családokat, tojásfestésre, előadásokra, hogy ezeket a hagyományokat felelevenítsék és megőrizzék a fiatalabb generáció részére is.  A vallási szokások mellett, napjainkban megmaradt a családlátogatás és az otthonok húsvéti, tavaszi díszbe öltöztetése.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepeket a mozgó ünnepek közé soroljuk. Nálunk is a húsvét napjának meghatározása, 1582-ből származó egyházi szabályzat alapján történik, amely szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik, vagyis március 22. és április 25. közé. Az évszázadok során, már többször szerették volna ezt az időpontot egységesíteni, de eddig reménytelenül. Rengeteg húsvéti hagyomány köthető minden néphez, ezek közül is leginkább a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fent a mai napig, amik sajnos egyre inkább kihalóban vannak. Számos olyan programmal, foglalkozással készülnek Nagykanizsán és környékén is minden évben, amelyekkel ezeket a hagyományokat szeretnék életben tartani, tovább adni a fiatalabb generációnak. A Horváth Nemzetiségi Önkormányzat már évtizedek óta szervezi meg húsvét előtt tojásfestő programját, ahova minden évben más- más intézményből, más- más korosztályokat hívnak meg. Egy régi tojásfestő technikát mutatnak meg a gyerekeknek, amit minden alkalommal lelkesen és ügyesen végeznek, hiszen az írókázás, nem egy megszokott tojásfestési módszer. Ezzel a programmal is a hagyományok megőrzésére szeretnék felhívni a figyelmet.

Bella Józsefné, Ilonka néninél járt szerkesztőségünk, aki 35 éve nyugdíjas, és akinek a mindene a közösségi élet és a kézi munka. Ilyenkor az húsvéti ünnepek előtt szebbnél szebb díszeket készít. Csipketojásokat fonálból alkot, kis kosárral, amiből idén 180 darabot készített. Horgolással készülnek ezek a csodák, amit végül cukros vízbe márt, és 4-5 nap száradás után keményednek meg teljesen. Ez is egy olyan technika, melyet egyre kevesebben készítenek.

Egy még ma is életeben lévő népszokás a locsolkodás, húsvét hétfőn, melynek alapja a víz tisztító és megújító erejébe vetett hit. Amit szintén a kisebb közösségekben, falvakban jobban őriznek. Több fiatalt kérdeztünk meg a locsolási népszokással kapcsolatban, ők járnak-e még, mi a véleményük a mostani trendekről. Többen azt mondták, hogy évek óta nem járnak és véleményük szerint, kihalóban van már ez a népszokás. De több fiatal állította, hogy gyerekkoruk óta járnak, családhoz, barátokhoz, és még mindig várják a lányok, azt hogy illatos kölnivel vagy akár egy nagy adag vízzel meglocsolják őket, természetesen piros tojásért cserébe. Hiszen a tojás a születés, a teremtés és a megújulás jelképe. Több ilyen szimbólum jelenik meg még ma is húsvétkor, ilyen a nyúl, ami főként a gyerekek számára bír nagy jelentőséggel, hiszen ő hozza nekik az ajándékot. A nyúl, mint szimbólum a XIX. század folyamán honosodott meg, amely Németországból ered. A legenda szerint, egy germán istennő színes tojásokat tojó madarát változtatta át nyúllá a gyerekek szórakoztatására. Ezért készítünk a nyúlnak fészket, amibe belekerülnek a színes tojások, és mellé ma már a különböző édességek, játékok a kisebbek részére. A húsvéti ünnepek alatt a családok, főként a komaságban lévő családtagokat és szülőket látogatják meg, és vendégelik meg egymást minden évben.  A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával lehetett enni. Ma már a böjtöt is kevesen tartják, de a húsvéti asztalról ma sem hiányozhat a sonka, a főtt tojás és a torma. De a családi események elmaradhatatlan kellékei a kalácsok és a finom sütemények.

Napjainkban a húsvéti ünnepekkel kapcsolatban, a vallási szokások mellett, fontos szerepet kap az, hogy szépen feldíszítjük az otthonunkat, tojásokkal, tavaszi díszekkel. Ami már nem csak a saját környezetünkre van hatással, hanem a nagyobb közösségek is figyelmet fordítanak erre, hiszen több nagyvárosban és kistelepülésen teszik látványossá a köztereket. Nagykanizsán idén is volt húsvéti tojásfadíszítés a Kanizsa Médiaház és a Via Kanizsa összefogásából. A Via Kanizsa munkatársai segítségével, az Eötvös téren lévő kis fákat öltöztették húsvéti köntösbe, több száz tojással és város gyerekeinek elkészített díszeivel. Több színes program kínálkozik az érdeklődő családoknak még a húsvéti időszakban. Nagypénteken a Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezésben várják a 10 éves kor feletti gyerekeket tojásfestésre reggel 9 órától, majd húsvét hétfőn Húsvéti Táncházra hívják az érdeklődőket. Április 8-án a Thúry György Múzeum, húsvéti családi napot szervez, állatsimogatóval tojásfestéssel és kézműves foglalkozással, 10 és 14 óra között. Zalakaroson a korzó 3 napon keresztül várja a családokat színes hagyományőrző programokkal, előadásokkal, játékokkal.

BUDAVÖLGYI Veronika