Érdekes emberek, érdekes történetek 36. rész – Sivatagi túrára készül Gulyás Attila – az Orion-csillagkép helyeit kutatja fel Egyiptomban
Sorozatunk első részében a Piramisok X aktái címmel Gulyás Attilával beszélgettünk. A nagykanizsai rádiós, amatőr csillagász és kutató a piramisok rejtélyének megoldásához több mint 20 éve fogott hozzá. Jelenleg a hatodik filmjét készíti a kutatásairól. Nemrég arról kérdeztük, hogy mit sikerült megfejtenie az eltelt másfél évben.
Előre haladtam a kutatásaimban. Olyan perdöntő bizonyítékra jöttem rá, amit nem lehet megkérdőjelezni – nyugtázta elöljáróban az egykori rádiós. – Ez pedig az, hogy a piramisok dél-keleti sarkával kell foglalkozni, és nem a csúcsaival. Nagyon egyszerű, ha a három gízai piramisnak csak a dél-keleti sarkát kötjük össze, sokkal jobban egyvonalban van mint a csúcsai, és Héliopoliszra, az ókori Egyiptom legősibb nagyvárosának irányába mutat. Sőt, ha a másik irányba hosszabbítjuk meg ezt a vonalat, akkor egy római-görög légiónak a helyőrségét, Soknopaiou Nesos-t mutatja meg ez a vonal, ahol ugyancsak az épületek délkeleti sarkait érinti ez a sáv, ami 66 km-re található a piramisoktól. De nem is ez a lényeg, mert ugyan a rómaiak, görögök építhettek ilyen helyőrséget, ami kapcsolatban állt a piramisokkal, csak egyetlen probléma van; ezt a helyiséget egy kőkorszaki építményre építették rá. Az alap a kőkorszakban épült, de hivatalosan akkor még nem építették meg a piramisokat, csak jóval később. Ezek szerint a kőkorszakban már ki voltak jelölve a piramisok dél-keleti sarkai. Az én elméletem szerint ezeken a helyeken nem kisebb piramisok álltak, mert ha a piramisok keresztmetszetét vesszük figyelembe, akkor a gízai piramisok nem egy, hanem több lépcsőben épültek, és én szerintem nem kisebb piramisokat építettek át nagyobbakká, hanem abban az időben, a kőkorszakban, már naptemplomok álltak ezeken a helyeken. Ha a gízai nagy Szfinx életkorát nézzük – a geológiai anomáliákkal –, a tudósok azt állapították meg, hogy 15 ezer évvel ezelőtt épült. Hogyha hozzávesszük, ezt a kőkorszakban épült építményt, amit felfedeztem, már kapcsolatban állt a piramisokkal, és a két időpont is egybevethető. De én nem mondtam azt, hogy a piramisok 15 ezer évvel ezelőtt álltak, de a Szfinx állhatott. – Akkor kik építették fel a gízai piramisokat? – Bármennyire is furcsa, de az egyiptomiak építették föl a piramisokat. Megvan a sorrend, Dzsószer, Mejdúmi, a Tört piramis, és az első tökéletes piramis, a Vörös-piramis. Amikor az építési technikájukat kifejlesztették, csak akkor építették meg a tökéletes nagy piramist. Ez volt a csúcs, innentől mintha elfelejtették volna a piramisok építésének titkát, mert a legutolsókat már agyagtéglából építették, csak a külsejét borították mészkővel.
A gízai piramisok viszont olyan tökéletesre sikeredtek, hogy kérdésessé teszi, valóban az egyiptomiak tervezték, és építették ezeket a piramisokat? – Az nem kérdés, hogy az eddig említett piramisokat az egyiptomiak építették, hiszen a bennük talált libanoni cédrusfa maradványok kormeghatározása is ezt bizonyítja, de ezt sajnos az ufo kutatók nem veszik figyelembe. Az viszont még kérdéses, hogy kik tervezték, és építették a piramisok alatt rejtőző nap-templomokat a kőkorszakban.
El kell keserítenem az ufo hívőket, de bármennyire is furcsa, egy előző, letűnt civilizáció építette, egy másik emberi faj, aki hozzánk képest olyan agyi elváltozással rendelkezett, amiről nekünk fogalmunk sincs.
Most nagyon-nagy dolgot mondok, például a telepátiát, amit a mai világban tagadnak, de mégis létezik. Ha egy ilyen emberi faj kialakult régen, a kőkorszak környékén, akik telepátiával rendelkeztek, akkor őnekik nem kellett irodalom, nem kellettek épületek, mert mindent a belső agyi hálózatukkal tudtak közvetíteni, archiválni. Nem kellett könyvtár, hiszen bárkivel kapcsolatot tudtak teremteni. Hogyha egy ilyen telepatikus képességű civilizáció kialakulna, az olyan lenne, mint most az internet számítógépek nélkül, csak gondolatokkal működtetve, egy ilyen agyi hálózatot nevez a mai tudomány morfogenetikus mezőnek. Ha egy ilyen civilizáció csak odáig tudott eljutni, hogy a piramisokat csak megtervezte, de megépíteni nem tudta, és a tudását egy későbbi kornak átadta, akkor érthető, hogy miért van az, hogy a Szfinxet megépítették 15 ezer évvel ezelőtt, és a piramisok helye is megvolt 15 ezer évvel ezelőtt, de 10 ezer évig nem történt semmi.
S hogy miért nem történt semmi, erre a kutató egy újabb felfedezésével válaszolt:
Azért, mert elrejtettek egy olyan időkapszulát, amivel az ő civilizációjukról tudomást tudtunk szerezni. Ez a kapszula helye, az én véleményem szerint a csillagok állásából adódik, mert a három gízai piramis az Orion-övének a középső három csillagát képezi lent a földön. Hogyha azt a három csillagot picit meghosszabbítjuk lefelé, a Szíriusz csillagot tudjuk felfedezni.
Én 2017-ben elutaztam Egyiptomba, és ezt a „csillaghelyet” megkerestem a Földön. Ez a hely érdekes módon Kairó fővárosában, egy teljesen lakatlan zöld övezetű területre mutatott a térképen. Amikor a taxisofőrnek elmondtam, hogy hova akarok menni, tiltakozott és azt felelte, oda nem megy, mert elveszik az autóját, és őneki különben sem szabad arra mennie, mert tiltja a vallása, sőt könyörgött, hogy tegyek le a tervemről, mert ott még a kezét is le fogják vágni. Nagy rábeszéléssel a közelébe szállított. A terület körbe volt építve emeletes házakkal, és majdnem a közepén egy kis fa vityilló állt, amit már nem mertünk megközelíteni. – Hogy miért hagyták szabadon a Szíriusz csillag “helyét” a földön? – Mert ezt már az ókorban megtalálta egy Imhotep nevű főpap, és az itt talált időkapszula segítségével épültek fel a gízai piramisok. Ez a magyarázat a kimaradt 10 ezer évre. Az Orion-csillagkép egy másik csillagát is meg akartuk keresni a Földön, de ezen a helyen egy 20-30 fős katonai bázist találtunk. Ott sem jelentett életbiztosítást tovább kutakodni, a taxisofőröm nyugodt lélekjelenléte, és jó dumakészsége mentett meg egy letartóztatástól, így le is mondtam a többi hely megkereséséről. Nem lehetnek véletlenek, valami oka lehet annak, hogy az egyiptomi hatóság valamit ráépített az ilyen helyekre.
Gulyás Attila történetének ezzel még nincs vége, hiszen újabb tervek foglalkoztatják.
Óriási tervem, hogy ezeket a csillaghelyeket jövőre megkeresem. A legnagyobb tervem pedig az, hogy a három gízai piramis dél-keleti sarkának meghosszabbításában egy sivatagi túrát szervezzek. Ott biztosan olyan építményeket fogok találni, amiket nem az egyiptomi kultúra épített, és nem a piramisok korában épültek, hanem jóval előtte. Meg kell, hogy nyugtassam a saját lelkiismeretemet. Ásatást nem lehet végezni, de akarok vinni magammal egy geiger-müller számlálót, ami a rádióaktivitást kimutatja, ez tudtommal nem tilos, de bármi más műszer, fémdetektor, talajradar, drón, stb. már tilos.
De van még egy nagy tervem – csigázta tovább érdeklődésünket a piramisok titkainak kutatója. – Valamikor a három gízai piramis tetején egy-egy fényes, arany és ezüst ötvözetből álló fénycsúcs ragyogott. Ez a felső kis gúla, a fénycsúcs, nagy fényvisszaverő képességgel rendelkezett, hiszen Hufu (Keopsz) fáraó piramisának a neve is azt jelenti, hogy Hufu fényhegye. Azért készítették aranyból és ezüstből ezt a fénykupolát, mert az arany nem oxidálódik, viszont az ezüsttel való ötvözettel sokkal jobb tükröződő-képességet értek el. Viszont, hogyha csak ezüstből készítették volna, akkor az eloxidálódik, és megsötétedik az idők folyamán, viszont így majdhogynem tükörszerű volt abban az időben. Ma már ezeket nem látjuk, mert ezeket lopták el legelőször. 2000-ben vissza akarták helyezni ezeket az aranyozott, fényes, tükröződő csúcsokat, de letettek a tevről – nem véletlenül. A mai világban a piramisoknak az árnyékát vizsgálják, viszont én egy méretarányos makett segítségével a piramisok fényhegyeiről visszavert napsugárnak a helyzetét akarom megvizsgálni ott a helyszínen, a nyári napforduló idején, mert akkor áll a legmagasabban a nap és akkor vetít legrövidebb fénysugarat a földre. Ezt a három fénysugarat akarom kijelölni a földön, és ezt látványos formában videóra is akarom rögzíteni. Szerintem ezek a fénysávok nem csak a piramisok bejáratát fogják megmutatni, hanem a fénysávok kereszteződése újabb kutatási területeket fog megnyitni a gízai piramisok környékén. Na ezért nem helyezték vissza a piramisokra a fény csúcsokat.
Hogy ennek lesz-e látványos, korszakalkotó eredménye, azt nem tudom, de meg kell csinálnom. Mert, ha bárki meg tudja csinálni, akkor én is, de ha senki sem tudja, akkor nekem kell – hangsúlyozta kutatásainak jelen állomásán Gulyás Attila.
BAKONYI Erzsébet