Zalában is terjed a mérgező selyemkóró
Egyre gyakrabban találkozhatunk Zalában és a Balaton-felvidéken a júniustól augusztusig virágzó idegenhonos, inváziós közönséges selyemkóróval, mely az ország egyes részein hatalmas területeken terjedt el.
Kiváló nektártermelő képessége miatt a méhészek körében közkedvelt, ugyanakkor a faj jelenléte természetvédelmi szempontból nem kívánatos, jelentős károkat okoz mind a gazdálkodóknak, mind a természetvédelemnek. A növény minden része mérgező!
A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó Észak-Amerikában őshonos növény, mely az ország jelentős részén előfordul és az utóbbi években ugrásszerű terjedésnek indult. Az agresszívan terjedő inváziós faj sikeressége a vízszintes (akár 2-3 m-es mélységbe lenyúló), gyorsan fejlődő gyökereiben rejlik, kiterjedt homogén sarjtelepeket alkot, mellyel hatékonyan foglal el degradált területeket. Akár egy darabka gyökérből is képes új növény fejlődni. A különálló egyedeknek látszó hajtásai valójában klónok, melyeket a föld alatt tarackszerű gyökerek kötnek össze. A szél segítségével is hatékonyan terjed, melyhez az emberi tevékenység is hozzájárulhat.
Hazánkban terjedése különösen laza talajú, bolygatott élőhelyeken – a száraz nyílt homoki gyepektől a nedves árterekig – intenzív, újabban viszont a löszös, kötöttebb talajokon is szembetűnő. A természetközeli és a művelt területekre egyaránt veszélyt jelent. Megjelenésével átalakítja az élőhelyet, gazdasági kárt is okoz – pl. a gyepek elözönlésével rontja a széna és a legelhető takarmány minőségét, jelenléte pedig hosszú ideig akadályozza az élőhely regenerálódását.
A növény fehér színű, mérgező tejnedvet tartalmaz, mely hasmenést, nehézlégzést, görcsöket, illetve egyensúlyzavart okozhat, illetve bőrre kerülve gyakran allergiás reakciókat vált ki.
A selyemkórót kaszálással és vegyszeres irtással próbálják visszaszorítani, de hatékony védekezés csak vegyszeres beavatkozásokkal érhető el. A faj elleni fellépés hatékonyságát a korai felismerés és kezelés nagyban segíti.
Az eredeti cikkért és fotókért kattintson»
Forrás: Biró Éva/BfNPI
(Borítókép: epa.hu)