Érdekes emberek, érdekes történetek 21. – „A költő és hadvezér Zrínyi Miklós-díj” kitüntetést kapott Kocsis Edit művelődésszervező – Egy muskétagolyó okozta a „vesztemet”

A díjra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar jelölte, és Szigetvár város önkormányzata ítélte oda. Az elismerést dr. Vass Péter polgármester adta át február 2-án Budapesten a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus dísztermében. Ünnepi köszöntőjében dr. Pohl Árpád dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja kiemelte: a kar napja Zrínyi Miklós egyik legnagyobb haditettéhez kötődik. 1664. február 2-án, a téli hadjárat során sikeresen előrenyomuló csapatai felgyújtották az eszéki hidat, ami két nap alatt porig égett. Ez a haditett elvágta a török utánpótlási útvonalakat – hangsúlyozta, hozzátéve: a Zrínyiek a magyar történelem olyan hősei, akik méltán váltak nemzedékek példaképeivé, és akiknek örökségét ápolni kell, hiszen az nem csak katonai, hanem nemzeti és egyetemes érték. Nekünk, katonáknak, de az egész nemzetnek fontos, hogy legyenek történelmi példaképeink, akik munkássága évszázadok múltán sem veszít az értékéből. Az ünnepségen mások mellett Kocsis Edit művelődésszervező és dr. Vass Péter szigetvári polgármester is kapott elismerést.

Az együttműködés régóta fennáll az egyetem és Szigetvár önkormányzata között – tért vissza Edit az előzményekre. – A Zrínyi Miklós-díjat 2002-ben adták ki először, melyre mindig az egyetemi kar jelöli ki azt a díjra érdemes személyt, akit Szigetvár önkormányzata elfogad. Nem akármilyen közösségbe kerülhettem be. Az eddigi rangos névsorban a sok elismert szaktekintély mellett, a Zrínyi-Újvárnál zajló kutatómunkát irányító prof. dr. Padányi József mérnök vezérőrnagy, és a feltárásban résztvevő többi jeles hadszíntérkutató neve is olvasható.

Edit köszönő levelére dr. Pohl Árpád dandártábornok így válaszolt: „Ön a zrínyis közösség köztiszteletben álló tagja, aki megérdemelten részesült ebben az elismerésben.”

Kiket hívnak meg erre a rendezvényre?

Az intézmény korábban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, azt megelőzően pedig Zrínyi Miklós Katonai Akadémia névre hallgatott. Természetesen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetői, oktatói, munkatársai, hallgatói is résztvevői az ünnepségnek. A név kötelez, szívügyüknek, kötelességüknek érzik a Zrínyi hagyományok tovább örökítését.

A kutatások kezdetekor dr. Papp Ferenc ezredes részéről fogalmazódott meg az igény egy kulturális programsorozat megvalósításával kapcsolatban, amely vándor-program a későbbiekben Zrínyi Fesztivál néven vált ismertté. Ma összesen kilenc, öt magyar és négy horvát település részvételével nyújt lehetőséget a Zrínyi kultusz ápolására. Erre a rangos napra az érintett települések polgármesterei is meghívást kapnak minden esztendőben, de érkeztek vendégek Ausztriából és Szlovéniából is.  Minden alkalommal kiemelt közreműködője az ünnepségnek a csáktornyai Zrínyi Gárda és a murakeresztúri Zrínyi Kadétok díszőrsége.

Hogy mi irányította Kocsis Editet Zrínyi Miklós nyomába, a Zrínyi-Újvár-i ásatásokhoz azon túl, hogy középiskolás korában az irodalom és a történelem volt a kedvenc tantárgya, talán azt is mondhatjuk, hogy a költő és hadvezér életében is nagy szerepet játszó szerencse. Végzős főiskolai hallgatóként a Zrínyi-Újvár közelében fekvő Beleznára került művelődésszervezőnek, ide kerestek szakembert az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér élére. Itt próbált kulturális életet lehelni a lakosság mindennapjaiba, és igyekezett az új, egyben hiánypótló elképzeléseit a helyi lakók életéhez, igényeihez igazítani. Helyben kaptak szállást a hadszíntérkutatók, régészek, és segítséget nyújtott munkájukhoz. Ugyan hallott és olvasott már korábban Zrínyi-Újvárról, de még nem járt a helyszínen. S amikor első alkalommal megkérdezte az ásatásról visszaérkező csapattól, hogy mit találtak, Padányi tábornok úr a tenyerébe helyezett egy muskétagolyót. Az 1664-es csatát megidéző lelet okozta lelkesedés, a máig töretlen kíváncsiság kibővült tudást, sok új élményt vonzott magával. Másnap őt is kivitték a helyszínre, ahol annyira magával ragadta a látvány, hogy egyre nagyobb igénye mutatkozott az új információk megszerzésére. Az évek során aktív részese lehetett a feltárást célzó nyári táboroknak. Amikor szükség volt rá, akkor maga is csákányt, ásót ragadott, részt vett a műszeres vizsgálatokban a Mura és a Kanizsa patak vizét védelemként összekötő, 1662-ben megásott Zrínyi-árok kézi talajfúróval végzett beazonosításánál, koordinálta az étkeztetést, előmozdította a kapcsolatok tágítását, segítséget nyújtott a témához kapcsolódó rendezvények szervezésében. Együttműködő tevékenysége során az volt az egyik legnagyobb élménye, amikor leengedték a várudvar közepén álló mély kútba. A kúthoz fűződő, Evlia Cselebi török világutazó története szerint, amikor Zrínyi Miklós felégeti az eszéki hidat, majd visszafelé tartva, meggyalázva Szulejmán sírját elhozza arról az aranyos fényes zászlót, Zrínyi-Újvár kútjának tetejére tűzi ki azt. Amikor a törökök elfoglalták a várat, ebbe a kútba dobták be a keresztény holttesteket. A régészek, dr. Vándor László és dr. Költő László jóvoltából Edit több alkalommal is jelen lehetett a kút feltárásánál. Az egykori építmény rekonstrukciója ma idegenforgalmi látványosság a vár udvarán.

A beleznai lakókkal beszélgetve azzal szembesültem, hogy gyerekkorukban nagyon sokan játszottak ezen a helyen, de nem tudták, hogy vár állott ott egykoron. Ma két megye, Zala és Somogy határánál, Belezna, Őrtilos és Murakeresztúr metszéspontjánál, két természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park találkozásánál, a Mura bal partján, magyar területen található az erősség maradványa. A későbbiekben azt tapasztaltam, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott Zrínyi-Újvár és az 1664-es ostrom története iránt.

A lelkes művelődésszervező hosszú évek óta tart vetítettképes előadást, terepi bejárást, túrát az érdeklődő csoportoknak, akik az ország különböző pontjairól érkeznek. A népszerű Hadtörténelmi Esték előadássorozat is hasonló népszerűsítő gondolatok mentén született meg 2016-ban. Tóth István, a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház intézményegység vezetője kérte fel Editet egy előadás-sorozat szervezésére. Igyekezett a 2021-ben történelmi emlékhellyé nyilvánított Zrínyi-Újvár történetét, legújabb kutatási eredményeit is beépíteni a programba, de elismert történészek közreműködésével megvalósult már előadás többek között a nándorfehérvári csatáról, az aradi vértanúkról, az I. és a II. világháborús eseményekről.

Ne hagyjuk ki a sorból „A régi fény ragyogjon, Szigetvár 1566 című” 50 perces dokumentumfilmet, amely az 1566-os szigetvári ostrom évfordulója alkalmából készült, és Kocsis Editnek is szerepet szántak benne.

2016-ban dr. Négyesi Lajos hadtörténész kért fel a szigetvári eseményt megörökítő történelmi játékban való szereplésre, egyben az előadás konferálására. A kerek évforduló kapcsán kiemelt országos és nemzetközi figyelmet kapott Szigetváron a Zrínyi Napok keretében szervezett program. Hazai és külföldi hagyományőrző csapatok jelenítették meg az eseményt, magam Szecsődi Máté gyalogos kapitány feleségét alakítottam. Gerebics Sándor filmrendező ebből a történelmi játékból illesztett jeleneteket a művébe. Animációs filmrészletek és elismert történészekkel készített interjúk gazdagították még a dokudrámát. Vetítése a Hadtörténelmi Esték keretében 2018. október 26-án lett műsorra tűzve Nagykanizsán a Medgyaszay Házban.

A Vörös Oroszlán Lovagrend Hagyományőrző Egyesület tagjaként Edit minden évben részt vesz az ország különböző pontjain zajló nyári várjátékokon, ahol korhű ruházatban, fegyverzettel, használati tárgyakkal akár török, akár keresztény csapatot is meg tudnak jeleníteni. A néhány éve Sárváron meghirdetett ételfőző versenyre is benevezett a csapat, mindhárom ételük megállta a helyét. Prikryl József nagykanizsai mesterszakács közreműködésével megnyerték a Nádasdy Történelmi Fesztivál Ételmustráját, főételük pedig elnyerte a „Vas megye étele” címet. A káposztás töltött paprika több Vas megyei étterem étlapjára is felkerült. Ezen vendéglátóhelyek pedig a Vas Megyei Turizmus Szövetség által elkészített gasztrotérképen is fellelhetők.

Hogyan élem meg a kitüntetést? Tettem a dolgomat, ahogyan a szívem diktálta. Külön öröm számomra, hogy láttak bennem fantáziát, bíztak bennem a hadszíntérkutatók, régészek, és mindvégig támogattak. Köszönettel tartozom nekik. Sokat köszönhetek a nagykanizsai kollégáknak is, és annak a sok embernek, akik az elmúlt évek során töretlen érdeklődést mutattak az aktuális programok iránt. Ha ők nincsenek, nincs ez a díj sem, nekik mindnyájuknak köszönhető, hogy elismerték a munkámat.

A fővárosban kapott díj mellett elmondhatjuk azt is, hogy munkahelyén, Szepetneken is kiemelték és jutalmazták Kocsis Edit kimagasló teljesítményét, amit a település lakossága és a helyi közösségek szolgálatában a kultúra és a közművelődés terén a művészi és a közízlés fejlesztése érdekében nyújt. Kitartó és állhatatos munkával szervezi az általa alapított klubok találkozóit, eseményeit. A klubok nemcsak tagjaiknak szereznek örömteli perceket, hanem Szepetnek község kulturális életét is színesítik, hírnevét öregbítik.

Mit lehet még tudni Editről? Versmondóként több mint 30 év tapasztalat áll mögötte, számos országos és nemzetközi versmondó verseny első helyezettje volt. A mesterétől, Schmidt Istvántól megszerzett tudását felkérésre zsűritagként kamatoztatja, továbbá szívesen népszerűsíti a gyermekek és felnőttek körében a versmondás szeretetét és technikáját. Önálló estjeivel igyekezett maradandó élményt nyújtani közönségének. Néptáncolt, versenytáncosként pedig több alkalommal állhatott dobogóra. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar kulturális mediátor szakos hallgatója.  

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2022. február 25-én megjelent számában olvasható.