Korai még belevágni: a kisbirtokos szőlősgazdák várjanak még a metszéssel

Népi hiedelmek, elődöktől örökölt tanácsok segítik mindazokat, akiknek egy-egy parcellányi szőlőjük van. A szakmáról szóló cikkek, híradások alapján már nekiállnak a metszésnek sok helyütt, de a „kicsiknek” nem minden esetben kell követni a „nagyokat”.

A csend szinte bántja a városi ember fülét, amikor egy-egy ilyen alkalommal kilátogat egy szőlőhegyre. A hó még megmaradt, rajta vadnyomok, a pincék mélyen hallgatnak. De bennük és a környékükön már tervezgetik a gazdák, hogy mit lehetne tenni. Türelem. Erre int Ábrahám János borász, aki a cserfői hegyhátakon gazdálkodik.

– Azt javaslom, várjunk még. Az ilyen házi, háztáji birtokokon, ahol pár száz tőke van, ott ráérünk még nekiállni, hiszen hamar el lehet végezni a munkát. Akinek több hektáros, majd’ üzemi birtoka van, persze nekiáll, hogy időben be tudja fejezni a metszést. Miért is? Hát a metszés időszaka akkor van, amikor nyugalomban vannak a növények. Október vége után a nedvkeringés lelassul, nyugovóra vonulnak a növényeink. Az indulásuk pedig akkor lesz, amikor 8-9-10 fokos lesz a talaj, eddig kellene elvégezni a metszési munkálatokat – mondta el Ábrahám János.

A szakember maga is egyelőre csak ellenőrizni jár ki a birtokára. A szőlősorok csendben pihennek jelenleg, tanácsot viszont adott a szakember.

– Én azt tudom tanácsolni, először is kóstolgassák egymás borait. Hogy tanuljanak belőle. Ne csak a saját borainkat ismerjük, ne csak ahhoz szokjon a szájunk. De. A szőlőműveléssel kapcsolatban: a beteg tőkéket, aki megjelölte nyár végén, vagy ősszel, azokat most ki lehet vágni, el lehet távolítani, és a tűzre dobni. Így javallott a beteg növények megsemmisítése. De azt javaslom azoknak, akiknek pár száz tőkéjük van, abban dolgozgatnak, az okoz nekik boldogságot, várjanak a metszéssel. Hiszen nem volt még tél sem – hangsúlyozta a borász.

A hagyományok természetesen minden hegyháton, minden dűlőn ismertek. A Vince vessző vágásának is többféle rítusa van.

– A keszthelyi egyetem cserszegtomaji kísérleti telepén lévő ültetvényben szokott metszeni a tanárunk szőlővesszőt. Vízbe tették, és amelyik rügy megpattant - egy olyan vesszőn, amelyiken 8-10 szem volt - kikövetkeztették, milyen fagyokat várhatunk. Melyik rügy fagyott el, ebből következtettek, de ez szakmai dolog, nem néphagyomány – mondta a szőlősgazda.

Január végén járunk, igazán nem voltak nagy fagyok, amelyek hatással lehettek volna a kórokozók, a fertőzések meggátolására, irtására. A szőlő jelenleg nagyon jól érzi magát Ábrahám János szerint.

– Nem gondolnám, hogy különösebb gondja lenne a szőlőnek. Nagy mínuszok nem voltak, ami kárt okozott volna. Mínusz 15 foknál hidegebb már kárt tud okozni, főleg úgy, ha huzamosabb ideig meleg van, utána a nagy visszahűlés. Akkor a részlegesen megindult nedvkeringésre a hideg… a mínusz 5 fok is kárt tud tenni a szőlőben, gyümölcsösben. Meglátjuk, mit hoz még ez az év…

Vincze Adél

Fotó: Bodó Ákos

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2022.január 28-án megjelent számában olvasható.