Augusztus 20. – A magyarság vallási hovatartozás nélküli, legszentebb ünnepe
Az államalapítás, a tűzijáték, a Szent Korona, de az új kenyér is sokaknak jut eszébe az augusztus 20-ai megemlékezésről. 1083. augusztus 20-án Szent László király az egyház hozzájárulásával, 45 évvel halála után szentté avattatta István királyt. A kezdetben egyházi, majd országos ünnep később munkaszüneti nappá is vált.
A magyarság vallási hovatartozás nélküli, legszentebb ünnepe – így fogalmazott Marics József egyháztörténész augusztus 20-ról. Ezen a napon emlékezünk Szent István egyházalapítóra. A püspöki tanácsos szerint, ha abban az időben Magyarország nem veszi fel a kereszténységet, akkor Európa nagy államai elfordultak volna hazánktól.
– Augusztus 20-a a magyar nemzet, a magyar államiság, a magyar törvény ünnepe, napja is. Ő egy bölcs uralkodó volt, akinek intelmei, törvényei megmutatják, hogy hogyan, miképpen kell uralkodni, vezetni, kormányozni népünket a szebb, a jobb, boldogabb jelen és jövő érdekében – mondta el Marics József egyháztörténész, püspöki tanácsos.
Több fontos jelkép tartozik augusztus 20-hoz, ilyen például a ferde keresztes korona, ami a 19. század második felétől népművészeti tárgyak díszítő elemévé is vált – tudtuk meg Gyanó Szilvia néprajzkutatótól. A motívum - egyebek mellett - akkor készített textileken, edényeken és pásztorfaragásokon is megtalálható.
– A pásztorok nagyon szívesen tették rá az alkotásaikra a címert és teljesen része a többi motívumnak. Például a tükrösöknek az egyik felén virágcsokor van vagy valami növényi ornamentika. Megfordítjuk és a másik oldalán ott van a magyar címer a koronával, aminek olyan furcsán ferde a keresztje. Nem mindig sikerül tökéletesre az a korona, mert előfordul, hogy inkább egy kalapra hasonlít, nem koronára. A tükrösökön kívül a szarusótartón is rendszeresen előfordul, illetve még a pásztorbotokon – fogalmazott Gyanó Szilvia néprajzkutató.
Ezen a napon tartják az új kenyér ünnepét is, mivel az aratás ebben az időszakban fejeződik be, így először készülhet a kenyér friss búzából, lisztekből. Dombori Anett, az egyik kanizsai pékség vezetője elmondta: az idők során a kenyér összetevői és előállítási módjai is sokat változtak, sajnos inkább negatív irányba.
– Egyre inkább teret nyer az a kezdeményezés, hogy térjünk vissza a hagyományos technológiákhoz. egyre többen készítenek akár otthon, akár vállalkozás keretein belül kovászos kenyereket, tehát a hagyományos, vadkovászos eljárással. Ennek nagyon örülünk. A vásárlóink közül is egyre többen tudják, és nem kell nekik elmagyaráznunk, hogy mi az, hogy vadkovász, mi az, amikor nem kerül egy kenyérbe sem élesztő, sem adalékanyag. Nálunk nincs adalék semmilyen termékben – hangsúlyozta Domborai Anett, a Pékkuckó Kamrája tulajdonosa.
Hagyományosan augusztus 20-án a nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik, és végül szétosztják a darabjait.
K.V.
(Borítókép és fotó: Kanizsa TV)