Gazdaságvédelmi intézkedések – Hogyan tovább önkormányzatok?

A kormány december 19-én jelentette be azt a négy pontból álló gazdaságvédelmi csomagját, amely a kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók iparűzési adójának megfelezéséről szól. Pro és kontra, a vélemények ütköznek.

– A 2020-as év is nehéz volt költségvetési szempontból Nagykanizsa önkormányzata számára. A járvány okozta gazdasági válság miatt eleve csökkent az önkormányzat iparűzési bevétele. A számok szerint: 2019-ben 3 milliárd forint volt a bevétel, idén 2,5 milliárd forint alá került ez az összeg. Emellett a kormány elvont további 200 millió forintot a parkolással, a gépjárműadóval, idegenforgalmi adóval...  Ezek mind olyan tényezők voltak, melyek nehezítették az idei évet, és több mint fél milliárd forintot vettek ki Nagykanizsa költségvetéséből – mondta elöljáróban Horváth Jácint, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke.

A szakember kérdésünkre válaszolva rámutatott: erre jött a december 19-én bejelentett rendelkezés, ami azt vetíti elő, hogy a 2021-es esztendőben - amikor folytatódnak az eddigi elvonások - még az iparűzési adó fele jöhet csak be. Úgy számolunk, hogyha az idei évet vesszük alapul - a 2,5 milliárd forintot - jövőre ennek csak a fele lesz, az az 1-1,2 milliárd forint. Ez azt jelenti, a 2019-es 3 milliárd forint helyett a harmada kerül a költségvetésbe – részletezte Horváth Jácint.

Számokról, százalékokról volt szó ezidáig. Viszont a bevétel-kiadás egyenleg végén civil szervezetek támogatása, önkormányzati intézmények fenntartása áll.

– Egy ekkora kiesés tulajdonképpen padlóra tudja tenni az önkormányzatot. Az összes útfelújítás, sport-, civil-, kulturális támogatásinkat mind lenullázza ez a rendelet, ha megvalósul. Tervezhetetlenné válik a jövő, és a város működése kerül veszélybe – hangsúlyozta Horváth Jácint bizottsági elnök.

– Ez egy undorító intézkedés volt, világosan látszik, hogy az önkormányzat kivéreztetéséről van szó. Visszajöttek azok a legrosszabb kommunista idők, amikor a központban, Budapesten döntik el, hogy ki kap pénzt, melyik önkormányzat – a rendelkezéssel kapcsolatban így kezdte véleményét Fodor Csaba, az Éljen VárosuNk! Egyesület frakcióvezetője.

– Ez nem politikai kérdés. Azt kell látni, ha ez így megy tovább, akkor ennek a kormánynak az a célja valósul meg, hogy az önkormányzatokat teljesen tönkre tegye. Mint egy marionett-figurát, úgy mozgassa a majdani önkormányzatokat. És tulajdonképpen elvegye a rendszerváltásnak a legfontosabb vívmányát, a helyi önrendelkezési jogokat, amelyeket a szabad felhasználások jelentenek egy városnak – fogalmazott Fodor Csaba.

A kormány közleménye szerint a 25 ezer fő feletti lélekszámú települések önkormányzatai egyéni tárgyalások alapján kapnak kompenzációt a költségvetésükhöz. Szerettük volna megtudni, hogy a város polgármestere szerint milyen hatásai lesznek az intézkedésnek. Balogh László a közösségi oldalát ajánlotta figyelmünkbe, ahol annyit tett közzé, hogy egyetért a kormány döntését támogató, a Megyei Jogú Városok Szövetsége által kiadott közleményben leírtakkal. Ebből egy részlet a témát illetően: „A kis- és középvállalkozások adójának megfelezése egyszerre szolgálja a munkahelyek megtartását, újabbak teremtését, a gazdaság megerősítését és az emberek védelmét. A cél elérése érdekében a hazai nagyvárosok is járványügyi költségvetést készítenek 2021-re, vagyis mindent annak rendelünk alá, hogy a családok biztonsága erősödjön”.

Vincze Adél

Fotó: Czigóth Sándor

¤ ¤ ¤

Cikkünk írásakor (2020. december 26-án) még nem tudhattuk, hogy a kormány Nagykanizsát is „kompenzálja” az elvont bevételek miatt. Ugyan a többi megye jogú városnál fél milliárddal kevesebbet juttat a városnak az állam, így 820 millióval nő a bevételi oldal. Ez persze kevesebb annál, amennyi az elvonás és az elmaradt bevételek összege. (Tar Mihály)

megj: Ez a cikkünk a Kanizsa Újság 2020. december 28-i számában megjelent írás változatlan formában történt közlése.