Gyakorlatok a szabadabb légzésért – segítség a vírusos időkben
Nagy munkának van kitéve az ember immunrendszere. A legfontosabb feladata a szervezet védelme, az immunválasz következménye pedig a „betolakodók”, így többek között a vírusok elpusztítása. A felsőlégúti betegségek, a jelenleg az emberiséget megbénító koronavírus tüneteinek enyhítésére légzőgyakorlatok is a segítségünkre lehetnek – mondja a szakember.
Az már köztudott, hogy a különböző felsőlégúti megbetegedéseknek, valamint az új koronavírusnak a gyógyultak esetében is vannak hosszabb távú negatív hatásai az emberi szervezetre. A szakma folyamatosan kutatja ezeket, s tanulmányok támasztják alá, hogy számos esetben ezen betegségekből felépülteknél szövődmények maradhatnak, melyek több szervet, a tüdőt pedig nagyban érinthetik. Gyakori fennmaradó tünet az általános gyengeség, az izomrendszert érintő fáradtság, de a tüdőkapacitás csökkenése is megmutatkozhat.
Bunczom Edina gyógytornász azt tapasztalja, hogy - az enyhébb tüneteknél - néhány megfelelő mozdulattal, légzőgyakorlattal segíthetünk is szervezetünknek. A fizioterápia megközelítése szerint ugyanis a szervezet egyfajta stresszes állapotba kerül a fertőzés során is, ilyenkor az adrenalin-aktivitás hatására a szervek felől az izmokba áramlik a vér. Ekkor az izmok feszessé válnak, az elhalt sejtekből toxinok szabadulnak fel és ezáltal a szervi keringés gyengül. Ez a szervezet kimerüléséhez vezethet, ezért fontos a keringés, ezen belül a nyirokkeringés javítása.
A légúti fertőzés esetén a helyzetet nehezíti, hogy a tüdő érintettsége miatt a légzési funkciók csökkennek, így a keringés nem tud normálisan működni. A feszült izmok vagy a bordakosár beszűkülő mozgása csökkenti a szervezet normál működését, melyeket különböző manuális technikák segítségével külsőleg megtámogathatunk. A kezelés célja ilyen esetben a feszes izmok, a csökkent mozgástartomány és a belső szervi működés beindítása. Fontos, hogy a kezelés a vírust nem öli meg, de a tüneteket csökkentheti.
– A regenerációt segítheti például a kötőszövet lazítása, annak kiemelése. Ezen gyakorlattal a tüdő feletti háti szakaszt lehet végig lazítani: alulról a bordakosár aljáról megyünk felfelé a gerinc mellett kétoldalt, s amennyire lehet, megcsípve ki kell emelni, meghúzni a bőrt – tanácsolta a gyógytornász.
Manapság fontos a tüdő átszellőztetése, a rekeszizom erősítése, melyet légzőgyakorlatokkal segíthetünk. A mellkasi és a hasi légzés gyakorlása is fontos lehet a gyógyulási folyamatban.
– A légzőgyakorlat során a beteg az egyik kezét a mellkasára, másikat a hasára helyezi. Az orron át mély belégzést kell végezni a mellkas megemelésével, tágításával, majd kis légzési szünet után, a lassú kilégzés szájon vagy orron át is történhet. A hasi- vagy rekeszlégzés is hasonlóan történik: a mély, lassú orron át történő belégzést lehetőleg mozdulatlan mellkas mellett a has előre domborulásával kell elvégezni, légzésszünet után pedig lassú kilégzés történjen. A hasi belégzést végezhetjük megszakításokkal, mintha szippantgatnánk a levegőt. Ez fokozza a rekeszizom tónusát és izomerejét – mondta a szakember.
A nyirokkeringés javításához a gyógytornász az izmok nyújtását, a strechinget is ajánlotta.
– Ez az izomrostokat hosszirányban fogja megnyújtani, a nyirokerek feletti nyomást csökkentheti ezáltal, ha maga a nyirokkeringés javul, akkor jobban ürülhet a méreganyag a szervezetből.
Bunczom Edina mindemellett kiemelte: akik a betegség miatt sokat fekszenek, azoknak nagy gondot kell fordítani a testhelyzet változtatásra. A háton fekvés mellett fontos másik testhelyzet felvétele, ha lehet, „forogni” kell, hogy át tudjon szellőzni a tüdő. Az említett gyakorlatokat pedig akár naponta többször is elvégezhetjük, a jó tüdőkapacitásért.
Vuk Anita
Fotó: Horváth Zoltán