Az ezeréves határtól Nagykanizsáig

A zalacsébi székhelyű Erdeifaluért Alapítvány már több mint 10 éve nyaraltat hátrányos helyzetű, határon túli fiatalokat Zala megyében. A kezdeményezést idén a helyi szociális és gyermekvédelmi szervezet munkatársai mellett a NagyON Kanizsa tagjai is támogatták, akik egy programokkal teli napot szerveztek a fiataloknak.

Dénes Sándor is köszöntötte a 26 csángó gyereket, akikhez csatlakozott több fiatal a Nagykanizsai Családsegítő és Gyermekjóléti Központból. Az ajándékok átadása után a polgármester kiemelte, fontos, hogy a csoport tagjai minél több élménnyel távozzanak Dél-Zala központjából.– Ismerkednek városunkkal, Nagykanizsával, s megtiszteltek bennünket, én pedig örömmel fogadtam ezeket a kisebb-nagyobb gyerekeket, akik a magyar népzenével, tánccal is foglalkoznak. S az itteni Zalagyöngye Táncegyüttessel és a Szikrákkal közösen lesz fellépésük is - mondta el Dénes Sándor polgármester.

Dénes Sándor polgármester is köszöntötte Nagykanizsa gyimesi vendégeit  (Fotó: Gergely Szilárd)

A Thúry György Múzeum és városháza után az egyik kiskanizsai fagyizóban folytatódott a gyimesi csoport programja, ahol a gyerekek énekkel köszöntötték vendéglátójukat, majd a kifejezetten számukra készített NagyON Kanizsa fagylaltot is megkóstolhatták. – Úgy gondoltam, hogy a gyerekeknek kedveskedni fogok, ezért csináltam a NagyON Kanizsa színeiből egy fagyit, amiben benne van a sárga, a zöld és a fehér. Itt jó meleg van, gondoltam egy üde édesség legyen. Csináltunk egy kivifagylaltot, középre tettem citromot, s a szélére pedig őszibarackot, aminek pedig sárga húsa van. Így lett zöld-fehér-sárga - árulta el Horváth „Mákos” Ferenc a NagyON Kanizsa tagja.

Gyimesbükk ma a romániai Bákó megyében található, a trianoni döntés előtt azonban a történelmi Magyarország ezeréves határa húzódott a településen, ott ért véget az ország, amelyet István király Mária kegyeibe ajánlott. Az ottani magyar általános iskola tanulói közül többen táboroztak már Zalában, a kanizsai program szervezői remélik, a fiatalok ismét ellátogatnak Dél-Zalába. – A gyimesbükkiek lehet, hogy a legtávolabbi magyarlakta településről jöttek, hiszen a régi Nagy-Magyarország legtávolabbi határa mellől, a vámház és a Rákóczi-vár remélhetőleg sokak erős emléke. Igen, valahol ott ezer kilométerrel innen van a Kárpát-medence másik széle, s lám, még ott is szépen beszélnek magyarul, s éreznek magyar szívvel, és tanulhatunk tőlük - fogalmazott Balogh László a NagyON Kanizsa tagja.

Irány a Csó-tó (Fotó: Végh Bence)

A csángó táborozók negyedik kanizsai állomása a Csónakázó-tó volt, ahol a vízibicikliket is kipróbálhatták. Az erdélyi gyerekek családjainak – a magyarországi támogatóknak köszönhetően – csak minimális összeget kell fizetniük a Zala megyében töltött 10 napért, de sok családnak ez is nehézséget okoz. – A gyerekek nagyon érdeklődnek, mindenki szeretne jönni, csak sajnos nem nagyon tudnak a szülők vagy más okok miatt. A testvérem is nagyon érdeklődött, és most végre el is jött, és nagyon örvendek ennek - mondta el Antal Anita Mária.

A gyerekek pár napot együtt töltenek a Szikrák fiatal táncosaival, aminek a szervezők szerint komoly személyiségformáló hatása lehet a jövőben. – Nagyon fontosnak tartjuk a magyar kultúrának a megismertetését a mi gyerekeinkkel is, a mai Magyarországnak és a Nagy-Magyarországnak nemcsak táncainak és területének megismerését, hanem az emberekkel való találkozást is. S azt gondolom, hogy annál nagyobb, nagyszerűbb dolog nincsen, minthogy a korosztályukból ismerjenek meg hasonló gyerekeket - hangsúlyozta Szakos Lilla a NagyON Kanizsa tagja.

A kilátó sem maradt ki a kanizsai programok közül (Fotó: Végh Bence)

A kanizsai program zárásaként a kilátóba is felmehettek a gyerekek. A Szikrákkal közös fellépés csütörtök este lesz Zalaszentlászlón. Azt követően a gyimesi csoport még 5 napot tölt el Zala megyében.