2019 húsvét: Nevezzük át!

Óraátállítás utáni 3. nap. Így is lehet hajnali 5 óra (rendeletre). Most sötét van. Előtte napokban már világos volt ilyenkor.

Várom a hajnalt. A világos, a hajnal jobb volt. Jobb az ébredésre, jobb a napkezdésre.  Jobb a kedvnek és életre, mint a sötét. A felkelő nap, a világosság gyermekei vagyunk. Meg a madárcsicsergésé. Itt a város közepén is.

Eszembe jutnak a férfi imatársaim, nekünk, akiknek a B oldal forog. Emberi számítás szerint az A oldal már lement. Kevesebb van hátra…, lemenőben már a nap. Közeledik a sötét, akkor meg miért várom a hajnalt? Szokjam csak. Így reggel is.

Utoljára természetben járva, Miklósfa környékén néztem csodaszép naplementét. Tetszett is, nekem igen, másnak nem annyira, mondta is, Ő jobban szereti a napfelkeltét, fiatal még, telve tűzzel, vággyal, reménnyel, a jövő tervezésével…, az A oldalt szereti, véli, vágyja még. Mindenkinek forog a lemez. Egyre gyorsabbnak is tűnik.

Azon a napon amikor „a templom függönye kettéhasadt, és nagy sötétség támadt” (LK 23,44 ), megállt a lemez . Az A és a B oldal is. Megáll nekünk is.  Az Övé A oldal volt különben is.

Aki az Alfa és Omega (Jel 21,6.), sokkal nagyobb. Ő Mindenható.

2019, 47, 22, lemezszámokkal játszom.

Szeretném meglátni a sötétben is, a naplementében is, a Felkelő Napot. Az első hajnalt, Aki kilépett a sötétből, diadalmasan megjelent, és azt mondja nekem és Önöknek is, „Békesség veletek, én vagyok, ne féljetek!”(Mt28,8-15)

(Közben kivilágosodott. Dolgozószobám ablakából látom a templom tornyát.)

Se a sötéttől, se a B oldaltól, se az idő múlásától, a Sírból is Felkelő Napunk nem engedi elveszni életünket! Adjon ez reményt és örömet! Áldott ünnepet!

Csorba Tamás, az Alsótemplom plébánosa