Amikor a sértett a vádló – jó, ha tudjuk: így működik a magánvád „intézménye”

Ha az ember alaposan végigvizslatja a Nagykanizsai Járásbíróság tárgyalási jegyzékét, észreveheti, hogy viszonylag sok magánvádas ügyet tárgyalnak a kanizsai bírák. Ezért is gondoltam, hogy meglehetős olvasói érdeklődésre tarthat számot egy cikk azokról az ügyekről, amelyekben a vádat nem az ügyészség, hanem a sértett maga képviseli. Tipikusan e körbe tartoznak – és a magánvádas büntetőügyek közül a „legnépszerűbbek”– a becsületsértés, a rágalmazás, illetve a könnyű testi sértés miatt indult eljárások. A magánvádról dr. Szabó Judittal, a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetőjével beszélgetett nemrégiben az Országos Bírósági Hivatal sajtócsoportja, ebből idézünk most.

Jogban járatlanok számára furcsa lehet, hogy a büntetőjog különbséget tesz köz- és a magánvádas eljárás között. Mi alapján? És melyek a legfontosabb eltérések a két eljárás között? 

– Bizonyos bűncselekmények, például a könnyű testi sértés, a becsületsértés vagy a rágalmazás adott esetben kevésbé veszélyesek a társadalomra, mint amennyire az egyéni érdekeinket, méltóságunkat vagy az önbecsülésünket sértik. A jogalkotó ezek védelmét is fontosnak vélte, ugyanakkor e bűncselekmények személyes jellege miatt a sértettre bízta a döntést, hogy tesz-e feljelentést az elkövetővel szemben, vagy nem. Ennek megfelelően a legalapvetőbb különbség a köz- és a magánvádas eljárások között az, hogy az előbbiben az ügyész, utóbbiban a sértett képviseli a vádat.

Ez azt jelenti, hogy a sértett a feljelentés után az ügyész pozíciójába lép? 

– Attól kezdve, hogy az ügy tárgyalási szakba jutott, némi megszorítással ugyan, de lényegében igen. A magánvádas eljárás megindítása eltér a büntetőeljárás általános szabályaitól. A sértett feljelentése alapján ilyen esetekben ugyanis a bíróság dönt a nyomozás elrendeléséről, és nem a rendőrség, az adóhatóság vagy az ügyészség. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a sértett mindvégig ura az ügynek, a vádat bármikor ejtheti.

Mennyire gyakoriak a magánvádas eljárások?

– Kerületi és járásbírósági szinten elég gyakoriak, hiszen a magánvádas ügyek sok esetben hétköznapi élethelyzetekhez kapcsolódnak: egy elfajult vita, rosszul induló válás könnyen sarkallhatnak meggondolatlan tettekre. Haragosok között bármikor előfordulhat rágalmazás, becsületsértés, egy rossz, féltékenységgel és titkolózással teli kapcsolatban a levéltitok megsértése, és ilyenkor csak az érintettek tűréshatárától függ, hogy tesznek-e feljelentést.

Mi történik akkor, ha a vádló nem jelenik meg a bíróság előtt?

– Magánvádra indult ügyben nincs távollétes eljárás. Ezt azért is fontos leszögezni, mert ha a sértett nem jelenik meg a bíróság előtt, azt az eljárási törvény szerint úgy kell értékelni, hogy ejtette a vádat.

----------------------------

A végére e cikk írójának személyes megjegyzése. Jobb a problémákat megbeszélni – no meg persze, előbb gondolkodni és csak utána szólni, vagy cselekedni –, mint később évekig a bíróságra járni. És a végkifejlet sem mindegy, hiszen például, egy nagy nyilvánosság előtt elkövetett – ilyen a Facebook is – rágalmazás, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, nem beszélve a polgári jogi következményekről (például: sérelemdíj). Ezek utóbb akár több százezer, vagy millió forintra is rúghatnak…

Papp Attila