A megújulás is csak a hagyományokra alapulhat

Az egyházi megújulás csak a hagyományok tiszteletben tartásával képzelhető el – ez az egyik legfőbb tanulsága annak a tudományos konferenciának, amelyet egy évvel ezelőtt tartott a Nagykanizsai Református Egyházközség és a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza. A szervezők által történelmi jelentőségűnek nevezett rendezvény előadásait a közelmúltban kötetbe foglalták.

Hella Ferenc: Vannak, akik még idegenkednek az egyház digitális jelenlététől, de a világ forgását nem állíthatjuk meg… (Fotó: Gergely Szilárd)

A protestáns egyházak tavaly ünnepelték a reformáció 500 évvel ezelőtti elindulását. Az évforduló apropóján számos programot rendeztek országszerte, a gyülekezetek vezetői azonban már az emlékév elején leszögezték: a jubileumnak nem csupán a múltról, hanem a jelenről és a jövőről is szólnia kell. Ennek a gondolatnak a jegyében a nagykanizsai református gyülekezet a PEN-nel együttműködve tudományos konferenciát szervezett  I. Új utak az egyházban címmel.

– A reformáció ma is azt üzeni nekünk, hogy a hitéletnek folytonos megújulásra van szüksége, ezért elengedhetetlen, hogy időről időre új utakat, módszereket térképezzünk fel – hangsúlyozza a konferencia ötletgazdája, Hella Ferenc református lelkipásztor. – Az előadások egyik legfontosabb tanulsága mégis az, hogy a megújulás soha nem lehet önkényes, és a hagyománytiszteleten kell alapulnia. Építkezni ugyanis csak a már korábban lefektetett alapokból lehet.

Ezért is került a prezentációk zömét megörökítő konferenciakötet elejére Steinbach József előadása. A Dunántúli Református Egyházkerület püspöke ebben kifejti: a Szentírás az alapja mindennek. Ennek értelmében nincs olyan tanítás vagy metodika, amely felülírhatja azt. Ám ha a Bibliában foglaltakkal összeegyeztethető egy-egy új út, akkor érdemes kísérletezni azzal, miként lehet beépíteni a gyülekezet életébe. Nagykanizsán már jó pár pozitív példa akad.

– A gyülekezetünk nagy része aktívan használja a közösségi médiát, vannak csoportok, amelyeknek segítségével a vasárnapi istentiszteleteken és az egyházközségi programjainkon kívül is tartjuk egymással a kapcsolatot. Mára már szokássá vált, hogy reggelente 30-40 embernek küldök egy rövid igeszakaszt, amit én is úgy kapok Székelyudvarhelyről. Ezek az üzenetek kiválóan alkalmasak arra, hogy reggelente pár percet az Úristennek szenteljünk elmélkedéssel és imádsággal. Sokan vissza is írnak, elmesélik egy-egy vers mit indított el bennük, ugyanakkor azt is tudom, hogy vannak, akik másoknak is továbbítják ezeket az igéket, amelyek így nagyon sok emberhez eljutnak.

Hella Ferenc egy másik példát is említ: már a hitoktatóknak is van saját csoportjuk, ami – különösen az okostelefonok világában – sokkal hatékonyabbá teszi a mindennapi kommunikációt. A lelkipásztor szerint hasonló felületeken valószínűleg az y-, a z- és az alfa-generációt is könnyebb megszólítani.

– Vannak, akik még idegenkednek az egyház digitális jelenlététől, de be kell látni, hogy a világ forgását nem állíthatjuk meg – mutat rá. – Egy a fontos, hogy az állandó változásban is tudjuk, kik vagyunk, és mi a küldetésünk.

A tavaly szeptemberben megtartott Új utak az egyházban tudományos konferencia célja a gondolatébresztés volt. Hella Ferenc igazán abban látja jelentőségét, hogy a református mellett a másik két történelmi egyház is képviseltette magát a rendezvényen. Varga László kaposvári megyés püspök a szeretet új pünkösdjéről, Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület püspöke pedig a reformáció járulékos ajándékairól értekezett.

– Az előadások nagyon változatos témákat boncolgattak. Sok szó esett például a vallási turizmusról, amit Cseresnyés Péter miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő kifejezetten a muraföldei koncepció felől vizsgált, de a kérdéskört a PEN munkatársai is feldolgozták – idézi fel. – Hasonlóan izgalmas volt hallani a közösségépítés már több helyütt bevált, jó gyakorlatairól, különösen a vidéki kisgyülekezetek esetében.

A szakmai programon szó volt az ökumenéről, illetve az egyház- és vagyonjogról is. Hella Ferenc a lelkipásztort mint vezetőt, Gaál Zoltán egyetemi tanár ezzel párhuzamosan a jó vezetőt mutatta be. Az elhangzott előadások a közelmúltban megjelent, I. Új utak az egyházban című kötetben olvashatók, illetve az ahhoz tartozó DVD-mellékletben megnézhetők, de a tanulmányokat a PEN honlapjáról is le lehet tölteni. A címben szereplő római szám pedig azt a szándékot jelzi, hogy a konferencia nem marad folytatás nélkül – a tervek szerint tavasszal egy újabb témát körbejárva ismét megrendezik.

Nemes Dóra