Cseresnyés: Az árfolyam-politika reálgazdasági célokat is szolgál

Az alacsony alapkamatszintet kifogásolták napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben.   

Mellár Tamás (Párbeszéd) a forint árfolyamcsökkenéséről szólt. Megfontolandónak ítélte, hogy az amerikai jegybank kamatot emelt, ami miatt a befektetések a régiónkból az Egyesült Államokba tartanak, de azt is, hogy miközben nálunk az infláció 3 százalék körül van, 0,9 százalékos a jegybanki alapkamat, vagyis a reálkamat negatív, ami nem ösztönzi a megtakarításokat és hosszú távon nem fenntartható.

A forintgyengülés a spekulánsoknak is alapot adott a shortolásra - folytatta. Szerinte ezt a jegybank meg tudta volna akadályozni, ha kijelenti: vége az alacsony kamatoknak.

Aki tudja, mikor történik a kamatforduló, nagy haszonra tehet szert - mondta, hozzátéve, szerinte erről nem Soros György rendelkezik információkkal.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: azt az MNB tudja, mikor fog kamatot emelni. Az árfolyam-politika reálgazdasági célokat is szolgál - tette hozzá, hangsúlyozva az elmúlt időszak eredményeit.

A kormányzat jól határozta meg az ország gazdasági fejlődését, ezt igazolja a növekedés, például az, hogy tavaly 4 százalékkal bővült a gazdaság, a foglalkoztatottak száma növekedett, miközben a munkanélküliség is lényegesen csökkent. Mintegy hat éve egyfolytában növekszik a reálbér - tette hozzá.

Közölte, az emelkedés folyamatos és jól prognosztizált, s minden évben magasabb volt, mint amit a kormányzat a konvergenciaprogramokban vállalt.

 A villamos energiáról  is kérdeztek a képviselők az interpellációk során a parlamentben.  

Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte, hogy mi alapján fejlesztik az ország villamosenergia-hálózatát. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az országos területrendezési tervről szóló törvény határozza meg az infrastruktúrahálózatok térbeli rendjét. A jogszabályban viszont nem szerepel az Albertirsa-Kecskemét közötti fejlesztési szakasz - tette hozzá.

A tervezett szakasz nyomvonalát módosították, de az továbbra is elfogadhatatlan - szögezte le. A nyomvonal sok települést, több száz tanyát és természetvédelmi területeket is érint - hangsúlyozta a képviselő.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy az ágazati szabályok megfelelnek a biztonságos ellátás követelményeinek. Hozzátette, hogy az ellátást szolgáló hálózati infrastruktúraelemek fejlesztését időben végre kell hajtani.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) átviteli hálózatának fejlesztése műszaki szükségleteken alapul - emelte ki. Az a cél, hogy az igény bővülése mellett is hosszú távon lehessen biztosítani az ellátást, ez igaz a Kecskemét-Albertirsa szakaszra is - közölte.

A csepeli HÉV-ről is szó volt az azonnali kérdések és válaszok órájában tegnap az Országgyűlésben.     

Szabó Szabolcs (LMP) azt tette szóvá, hogy különböző műszaki problémák miatt 10 percenként jár a csepeli HÉV. Szerinte a MÁV nem képes üzemeltetni a HÉV-et, nem jött be az üzemeltetés átadása. Mikor lesz rendes HÉV-közlekedés Csepelen? - kérdezte, majd meghívta az államtitkárt és a MÁV elnökét, hogy reggel csúcsidőben próbálja ki a HÉV-et.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy június közepétől csúcsidőben már 8 percenként követik a HÉV-szerelvények egymást. Felidézte, hogy februárban jelezte a MÁV, hogy egyes járműveknél anyagfáradást és nagyobb korróziót észleltek. Hozzátette: az első kerékrepedés óta a járműveket folyamatosan vizsgálják, a sérült járműveket a azonnal kivonják forgalomból és megjavítják.

Közölte, jelenleg járműátcsoportosítással biztosítható a szolgáltatás.

A kérdések után két nemzetközi jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló javaslat összegző módosító indítványának vitáját tartották meg.   

Dunai Mónika (Fidesz) arra kérdezett rá: a tervezett ütemben halad-e a Budapest-Hatvan vasútvonal fejlesztése. Mint mondta, mintegy ötven kilométernyi szakasz újul meg tizennégy állomással. Rámutatott: Rákosmentén ez az egyetlen kötöttpályás közlekedési eszköz.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára ismertette: április óta zajlik a kivitelezés, a környezetvédelmi engedélyt a hatóság februárban megadta, ám azt megfellebbezték. A kisajátítás jelenleg 47 százalékos. A tervezett ideiglenes forgalomba helyezési határidő 2020 negyedik negyedéve, a véghatáridő feszített, a tárca ezért jelezte az unió felé a hosszabbítás szükségességét - fejtette ki.

MTI