A láthatatlan világ, avagy a nem látók világa

A láthatatlan világ, avagy a nem látók világa – ezzel a címmel hirdetett pályázatot a Kanizsai Képző- és Iparművészek Egyesülete. A zsűrizett pályamunkákból pénteken nyílt kiállítás a Magyar Plakát Házban. A tárlat a gyengén- vagy egyáltalán nem látó emberek világára irányítja a figyelmet.

Veszprémből, Kaposvárról és még Bajáról is érkeztek alkotások a nagykanizsai képzőművészeti pályázatra, amelynek középpontjában ezúttal a látás állt. – Először a belső képet próbálja az ember megfogalmazni a külső segítségével, tehát a kiállítás egyrészt a nem látható kép láthatóvá tételéről szól, másrészt viszont ez a tematika nemcsak a látóknak, hanem a nem látóknak vagy a gyengénlátóknak is ad valamiféle élményt – fogalmazott Stamler Lajos, a Kanizsai Képző- és Iparművészek Egyesületének elnöke.

Ambrus Márta plasztikus megoldásokat választott (Fotó: Bakonyi Erzsébet)

Ennek megfelelően a háromtagú zsűri a pályamunkák tapinthatóságát, textúráját és térhatását is szem előtt tartotta az értékelés során. Végül csaknem harminc alkotó művét választották ki. Volt, aki plasztikákkal pályázott. – A gyengénlátók és a vakok tapintással – és illatokkal – érzékelik az alkotásokat, és többnyire magát a világot is. Számomra egyértelmű volt, hogy plasztikus megoldásokat készítsek, de az az igazság, hogy tőlem amúgy sem esik távol a plasztikus forma – árulta el Ambrus Márta.

Mást a színek és a fények játéka ihletett meg a téma kapcsán. – A fehér szín dominál a munkáimban, illetve ezek az icipici rések, amelyek megnyílnak a papíron, a fény behatolásának az útját, a láthatóság felé való menetelést próbálják kifejezni – vélekedett a papírhajtásokat készítő Vercz Szilvia.

Cseresnyés Péter: a kiállítás olyan magatartásformákat testesít meg, amelyek közösségünk pillérei (Fotó: Bakonyi Erzsébet)

A tárlat megnyitóján Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő arról beszélt, a kiállítás az emberséget és a szolidaritást testesíti meg – azokat a magatartásformákat, amelyek egymás megismerésének, a közösséggé válásnak az alapjait jelentik. – Ennek a közös kultúrán alapuló emberi közösségnek a lényege, hogy együttérzők és együttműködők vagyunk; képesek arra, hogy mások életében részt vállaljunk, és nemcsak a saját, hanem a másik sikerei érdekében is – mondta.

A zsűri egyik tagja, Lehota M. János esztéta hangsúlyozta: mindenki számára érzékelhető és befogadható alkotások érkeztek a felhívásra, ez pedig azt bizonyítja, hogy a látók és a nem látók világa nem különül el élesen, hanem átjárható. A művészek közül Ambrus Márta, Vercz Szilvia, Kotnyek István, illetve a zalaegerszegi Nemes László pályamunkáját díjazták.