Odavezetni az élő Istenhez
Több százan érkeztek az ország különböző pontjairól Homokkomáromba múlt pénteken, hogy részt vegyenek az immár harminc éve minden hónap 13. napján megtartott engesztelőnapon. A jubileumi szentmisét Székely János szombathelyi megyéspüspök mutatta be.
A kiskanizsai zarándokok lelki vezetője ezúttal Székely János megyés püspök volt (balra) (Fotó: Gergely Szilárd)
Volt, aki egyedül, más a családjával, megint más pedig egy nagyobb társaság tagjaként érkezett a homokkomáromi engesztelésre. A 2013. augusztus 13-án alakult Szent Ferenc Zarándokközösséghez ezúttal 71-en csatlakoztak.
– Ötvenhatodik alkalommal megyünk Kiskanizsáról Homokkomáromba, és ezt a zarándoklatunkat a magyar Cursillo mozgalomért ajánljuk fel – árulta el még az indulás előtti percekben Horváth György, a közösség vezetője. – Egyházmegyénkben a 14. férfi Cursillót május elején, a 15. női Cursillót pedig július elején tartják Homokkomáromban. Mi most ezeknek az alkalmaknak a jelöltjeiért, munkatársaiért és papjaiért imádkozunk.
A Magyarországi Cursillo lelki vezetője Székely János szombathelyi megyéspüspök, aki amellett, hogy részt vett az engesztelőnapi zarándoklaton, a homokkomáromi jubileumi szentmise szónoka is volt. A kegyhelyen már az 1700-as évek elején is tartottak zarándoklatokat, ám a vallási hagyomány a kommunizmus idején félbeszakadt. Hosszú szünet után, 1988. április 13-án tartották az első engesztelőnapi zarándoklatot, eleget téve a Szűzanya egyik fátimai kérésének.
Ezúttal hetvenegy hívő indult útnak gyalog a homokkomáromi Szűzanyához
– Boldog az az ember, akinek az ereje az Úrban gyökerezik, és akinek a szíve zarándokútra indult – idézett a Zsoltárok könyvéből a mise elején Székely János. – Akihez ma jöttünk, nem volt korszakalkotó tudós, népvezér vagy nemzetek térítője. Még csak vagyona sem volt, amit szétoszthatott volna a rászorulók között. A Szűzanya – látszólag – semmi világraszólót nem tett, ám mégis a történelem leghatalmasabb cselekedete fűződik az ő nevéhez: igent mondott Isten tervére. Megnyitotta előtte a szívét, ezzel pedig beengedte őt a világba, hogy testet öltsön az emberek között.
A szombathelyi megyéspüspök hangsúlyozta: a Szűzanya igenjének súlya volt: ki tudta mondani azt a betlehemi barlang szegénységében, a názáreti évek csendjében és a Golgotán, a kereszt alatt is.
– Akkor tiszteljük őt hitelesen, ha mi is ki tudjuk mondani minden körülmények között a saját életünk igenjeit – fogalmazott a főpásztor. – Ha a Szűzanyával együtt kimondjuk ezt a bizonyos igent, az egyúttal azt is jelenti, hogy elfogadjuk az élet ajándékait: a házasságot, a gyermekáldást, és azt, hogy újra beengedjük Istent az otthonainkba. Talán erre lenne most a legnagyobb szüksége magyar népünknek.
A prédikációban az is elhangzott: kell, hogy legyen helye a családokban a közös imádságnak, éneknek, zarándoklatnak és evangéliumolvasásnak, hiszen egy szülő akkor teszi a legjobbat a gyermekeivel, ha odavezeti őket az élő Istenhez.
Nemes Dóra