Arany: „Akarjuk-e, hogy legyen Magyarország?”
A Piarista-iskola kórusainak karnagyaként ismeri a város közönsége. Kevesebben tudják, szíve másik csücske a magyar irodalom. Arany János évfordulója letelhet, időszerűsége aligha, tartja Ráczné Bella Cecília. Ilyennek említi az 1848-ban írt Népies, politikai cikkeiből ezt a sort is: Kevesen vagyunk, de ha egyetértünk, ha bölcs vezetők után indulunk s engedelmeskedünk: a diadal bizonyosan mienk.
Karnagyként ismerjük, szíve másik csücske a magyar irodalom(Fotó: Bakonyi Erzsébet)
Vannak alkalmak, melyeket, ha elmulaszt az ember, az Isten sem teremti meg újra… A szelídszavú költő a Nép Barátja szerkesztésére Petőfi idézett biztatásából kap erőt. A néplapban a haza védelmére mozgósítja a nehezen mozduló magyart. Aki, amikor nemcsak az újságban olvassa: veszélyben a haza, de ha kiáll faluja határába, látja az ég alján véresen fényleni a háborút,veszni hagyja földjét, beáll a nemzetőrseregbe. Az újságba a szemléletes történetek, példabeszédek közé ilyen tömör mondatok is kerülnek: Ha a haza nem lesz, mi sem leszünk. És Az örökség című verse: Ha minket elfú az idők zivatarja:/Nem lesz az istennek soha több magyarja.Barátjáról pedig Arany kilenc évre rá is fájdalommal írja A walesi bárdok-ban: Elhullt csatában a derék. A Bach-korszak cenzúrája idején is az egész ország érti, kire gondol.
Értük Cili mama: lánya, vője és négy szép unokája (Fotó: katolikus.hu)
1867 után Arany új veszélyeket vesz észre.Félti a magyar lírát attól, hogy a következő generáció már nem tartja szentnek a gyökereket, fogalmaz Ráczné Bella Cecília. Arany ezért írja meg a Kozmopolita költészet című versét, amelynek üzenetei sajnos ma is fájóan korszerűek:Tán veszélyt, vagy annak látszót,/ Vélsz a honra tűnni fel:/ Hát van lelked, a szent zászlót/ Épen akkor hagyni el!?
Papp János
------
Arany János évfordulója letelhet, időszerűsége azonban nem…
Erős mondatok Aranytól
Mit is mondanánk az olyan emberről, aki, mikor háza ég, elszaladna és veszni hagyná ártatlan kisdedeit, noha még volna mód azokat megszabadítni? Azt mondanók, hogy alábbvaló az oktalan állatnál. A farkas és medve utolsó csepp véreig ótalmazza fészkét, barlangját, ahol nősténye és kölykei tartózkodnak. Egy haszontalan kotlóstyúk ragadozó madarakkal száll szembe csirkéiért.
A haza nemcsak az én hazám, földem és házi cselédem, hanem a szomszédomé is, a falumé is, a vidékemé is, a megyémé is: egyszóval az országomban lévő minden hajlék és tűzhely, minden föld és barom, minden gyenge fejércseléd és neveletlen gyermek. Ezek a haza, mit közerővel védelmezni kell.
Ha tehát aratást remélünk, ne sajnáljuk a vetést, a magot. Ha tartós békességet akarunk, most kell megerőltetni magunkat, és erőnk megfeszítésével azon lenni, hogy senki se merjen belénk kötni. Ez pedig csak úgy történik, ha összehányunk egynehány milliót, és hadsereget állítunk, melynek homlokáról ezt olvassa a külföld: ne bántsd a magyart!
Száz felől támadják meg a szegény magyart, száz felől kell magát egyszerre védelmezni, és amiért magát védelmezni meri, amiért nem nyújtja nyakát a hóhérpallos alá, még ő a lázadó?
------
A Hevesi-iskolások a városi ünnepen erős Arany-mondatokat idéztek
Megjelent a Piarista-iskola kórusainak CD-je, kapható a Királyi Pál utca felől megközelíthető iskolatitkárságon. Karácsonyi ajándéknak is kiváló.