Cseresnyés: Az állami koordináció bevezetése óta a közszolgáltatások infrastruktúráját folyamatosan fejlesztik

facebook megosztás

Az Országgyűlés szerdai ülése ezúttal is a kormány tagjainak címzett kérdésekkel és azonnali kérdésekkel ért véget.    

Az ülésnap 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, azokat a kérdések másfél, az azonnali kérdések pedig egy órában követték. A parlamenti munka a napirend utáni felszólalásokkal zárult.   

A tanárhiányt, a megtakarításokat, az egyházi törvényt, a paksi erőművet, a légi forgalmat, valamint a megváltozott munkaképességűek támogatását is érintették a kérdések az Országgyűlés szerdai ülésén.     

Csárdi Antal (LMP) arra kérdezett rá: ki fizeti a paksi blokkok leszerelését, amit bő másfél évtized múlva meg kell kezdeni. Szerinte arra nem gyűlik elegendő fedezet az áram árába épített "atomfillérekből". Az MTA a költséget ezermilliárd forintos nagyságrendűre becsülte, eddig azonban mintegy 280 milliárd forint gyűlt össze - mondta. Azt kérdezte: ehhez az áram árát kívánják növelni vagy jogellenesen az adófizetőkre terhelik a költségeket.   

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: az atomenergiáról szóló törvény szerint az viseli a nukleáris fűtőanyag leszerelésének költségét, akinek a tevékenysége által az keletkezik. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap finanszírozza a létesítmény leszerelését is - hangsúlyozta. Az erőmű évente egyenletesen fizet be az alapba, olyan mennyiségben, hogy az fedezze a költségeket - fejtette ki.     

Burány Sándor (Párbeszéd) az augusztusban életbe léptetett új repülőgép-indulási szabályokra kérdezett rá. Azt mondta: a mérések szerint kisebb a zajhatás és a károsanyag-kibocsátás, szerinte azonban ez nem így van. A nem kívánt szennyezésből már a kőbányaiaknak is jut bőven - értékelt, azt kérve: hozzák nyilvánosságra a mérési anyagokat és egy fórumon vitassák meg azokat.    

Cseresnyés Péter szerint a képviselő vagy nem akarja érteni a reptér működésével kapcsolatos körülményeket, vagy tudatosan téveszti meg a választókat. A zaj elkerülhetetlenül megterheli a reptér környékén élőket - folytatta -, már nem lehet lakatlan területek felett megközelíteni azt. A zajcsökkentő eljárások a mérések szerint elegendőek a határérték betartásához, zavarmentes környezet azonban nem biztosítható - mondta, hozzátéve: az új eljárás előrelépést, összességében pozitív változást hozott.

A dizájnerdrogokról, az Erzsébet-utalványokról, a tűzifa-támogatásról, a gyermekszegénység visszaszorításáról és az Állami Egészségügyi Ellátó Központról is szóltak a kérdések az ülésen.    

Dankó Béla (Fidesz) azt kérdezte, hogy melyik fázisnál tart az M44-es út kivitelezése és az utat mikor vehetik igénybe a Békés megyében élők.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a négysávos gyorsforgalmi utat várhatóan 2022 második felében adják át teljes egészében.    

Molnár Gyula (MSZP) azt mondta, egyre több helyről kapnak olyan jelzést, hogy sokszor hetekig nem szállítják el a szelektív hulladékot és az egyéb hulladékok elszállításával is probléma van.    

A 2016-ban létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) már húszmilliárd forintos veszteséget produkált és további hitelekhez próbál jutni - emelte ki. Ez a konstrukció megbukott, a szemétszállítás feladatát vissza kellene adni az önkormányzatoknak - jelentette ki.     

Cseresnyés Péter azt felelte, hogy az állami koordináció bevezetése óta a közszolgáltatások infrastruktúráját folyamatosan fejlesztik. Az NHKV Zrt. koordinációja és közszolgáltatókkal fenntartott szoros együttműködése biztosítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos működésének feltételeit, miközben alacsony szinten tartja a lakosság költségeit - szögezte le.

A budapesti repülőtérről, a királyszentistváni hulladéklerakóról, az egészségügyben dolgozók béréről, a letelepedési kötvényekről és a felvásárlási árakról is szó volt az Országgyűlésben a kérdések között.

Kepli Lajos (Jobbik) közölte, a választási kampányban Kontrát Károly (Fidesz) azt ígérte, hogy bezárják a választókerületében lévő királyszentistváni hulladéklerakót, amire a térségben élők a bűz miatt panaszkodnak. Kontrát Károly a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) vezérigazgatójának a bezárásról szóló levelét közösségi oldalán közé is tette - ismertette, azt tudakolva: mire várnak még a bezárással.    

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte, a kormány vállalását felelős intézkedésekkel, az emberek érdekeit figyelembe véve hajtja végre. Az NHKV megkezdte a bezárás előkészítését, annak vizsgálatát, milyen helyszínen váltható ki a hulladéklerakó - mondta, hozzátéve: rövid távú intézkedéseket is tettek, számos új eljárást vezettek be a hulladéklerakóban.    

Személyes érintettség miatt felszólalva Kontrát Károly ismertette, hogy rajta kívül a kormánymegbízott, több polgármester és helyi képviselők is megkapták a bezárásról szóló levelet.

MTI

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.