Hol élnek a világ legokosabb diákjai?

2026. november 1. – 14:31

Az oktatási rangsorokat – különösen a matematika és a természettudományok terén – a kelet-ázsiai oktatási rendszerek uralják. Kína régiói állnak az élen, 578,7-es átlagos PISA 2025-ös teszteredménnyel; utánuk következik Szingapúr (552,7) és Tajvan (531,3).

Az Egyesült Államok összesítésben a 16. helyen áll, és természettudományokból, valamint szövegértésből jobban teljesít, mint matematikából.

Mely országokban találhatók a világ legjobban teljesítő diákjai matematika, természettudományok és szövegértés terén?

A mostani összesítés 40 országot és gazdasági egységet rangsorol az OECD 2026 szeptemberében közzétett PISA 2025-ös eredményei alapján. A felmérés a 15 évesek készségeit vizsgálja matematika, természettudományok és szövegértés területén, 91 részt vevő oktatási rendszerben.

Tanulói teszteredmények országonként – összesített és tantárgyankénti bontásban

Kelet-Ázsia ad otthont a világ legmagasabb pontszámú diákjainak, a régió oktatási rendszerei mind a hat első helyet elfoglalják. Kína részt vevő régiói, Peking, Sanghaj, Jiangsu és Zhejiang, matematikában és természettudományokban vezetnek, míg Szingapúr az olvasásban az első helyen áll.

Miért teljesítenek ilyen jól a kelet-ázsiai diákok?

A kelet-ázsiai oktatási rendszerek gyakran hangsúlyozzák az akadémiai fegyelmet, a szigorú tanterveket, a tanárképzést és az erős szülői elvárásokat.

A kínai diákok tanulmányi sikerével kapcsolatos kutatások rávilágítanak az erőfeszítéssel és a teljesítménnyel kapcsolatos kulturális attitűdökre is. Ezek az eredmények azonban inkább az oktatási és társadalmi-gazdasági körülményeket tükrözik, mintsem a képességekben rejlő különbségeket.

Kína eredményei négy viszonylag virágzó régiót képviselnek, nem pedig az ország teljes diákpopulációját.

Lemarad az észak-amerikai oktatás?

Kanada a 11. helyen áll 495 ponttal, míg az Egyesült Államok a 16. helyet foglalja el 485 ponttal. Az amerikai diákok természettudományokból 502, olvasásból 490, matematikából viszont csupán 463 pontot értek el.

A Brookings egyik elemzése rámutat, hogy az amerikai teszteredmények a 2010-es évek óta romlanak – ezt a folyamatot a járvány okozta fennakadások tovább gyorsították. Kanadában szintén aggodalmak merültek fel az oktatási rendszerben tapasztalható teljesítménycsökkenés miatt.

A járvány miatti tanulási veszteségeken túl a növekvő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, a krónikus hiányzások és a tanárhiány további terheket rónak az észak-amerikai iskolákra. Ezek a kihívások felvetik a kérdést, hogy az oktatási rendszerek mennyire hatékonyan támogatják a nehézségekkel küzdő diákokat – különösen annak fényében, hogy számos kelet-ázsiai gazdaság felülmúlja Észak-Amerikát, még akkor is, ha az oktatásra fordított kiadások mértéke eltérő.

Miért hiányoznak az afrikai országok az első 40-ből?

Egyetlen afrikai oktatási rendszer sem szerepel ebben a 40-es rangsorban, bár a PISA-mérésekben való korlátozott részvétel megnehezíti a kontinensre kiterjedő összehasonlításokat. Az UNESCO szerint a nem megfelelő infrastruktúra, a tanárhiány, az oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés és a szegénység jelentős kihívást jelentenek.

A nemek közötti egyenlőtlenségek is számítanak. Egyes régiókban a lányok további akadályokkal szembesülnek, mint például a korai házasság, a háztartási kötelezettségek és az iskolai tanulmányok befejezésének nehézségei. A tanulási lehetőségeket egyaránt befolyásolja az oktatásba történő befektetés mértéke, valamint az, hogy az erőforrások milyen hatékonyan jutnak el a hátrányos helyzetű diákokhoz.