Pásztorok rejtett fegyvere Kanizsán

Egy 20. század elejéről származó buzogány lett a hónap műtárgya a Thúry György Múzeumban. A díszesen faragott eszköz Komárvárosból került az intézmény gyűjteményébe az előző század közepén. 

A kiállított buzogány nyele a 20. század elején készült, a fejrésze azonban jóval korábbról származik, ismeretlen helyről. Az eszközön tigris, illetve kígyó motívum is látható. Gyanó Szilvia kiemelte, utóbbi jelkép jellegzetes díszítése volt a korabeli pásztortárgyaknak, mivel fontos szerepe volt a hiedelemvilágban. 

- Úgy tartották, hogyha a kígyó szájából kimentenek egy békát, akkor szerencséjük lesz. Míg a mitológiában, a Bibliában a kígyó az inkább egy negatív lény, de egyéb mitológiákban és a zalai néphitben is a kígyó az egy szerencsét hozó állat, nem biztos, hogy negatívan álltak hozzá. Főleg a pásztorok jobban is ismerték a természetet - mondta el Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusa. 

A buzogány egy keleti típusú sújtófegyvernek számított, amely az Alföldön rendkívül népszerű, a legények egyik jelképe volt. Sokan a pásztorbotokat is úgy alakították ki, mintha az buzogány lett volna. Gyanó Szilvia hangsúlyozta, a Dunántúlról is több tucat ilyen tárgy került elő a múlt században. 

- Tiltották a viselésüket a pásztoroknak a 18-19. században, ezért van az, hogy rövid nyelet készítettek nekik. Azt az ingujjban, a szűrben el tudták rejteni. Ugyanilyen párhuzam van a puskák terén is, a hosszúnyelű puskákat a betyárok le szokták vágni és jobban el tudták rejteni a hatóságok elől - tudtuk meg Gyanó Szilviától. 

A buzogányokat még a 20. század első évtizedeiben is használták. A hónap műtárgya október végéig látható a Thúry György Múzeumban, nyitvatartási időben. 

K.T.

(Fotók: Kanizsa Médiaház)