A fa lelke tovább él – 35 éves a Fafaragó Szakkör
Csávás Csaba szobrászművész emléke előtt is tisztelegtek pénteken a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Házban. Az eseményen emléktáblát avattak a néhai alkotó tiszteletére, miközben a 35 éves Fafaragó Szakkör jubileumát is megünnepelték. A kiállításon az alkotóközösség munkáiból láthattak válogatást az érdeklődők. A rendezvénnyel a művelődési ház a Kultúrházak éjjel-nappal országos programsorozatához is csatlakozott.
Az ünnepség középpontjában Csávás Csaba munkássága és öröksége állt. A szobrászművész nemcsak alkotásaival hagyott maradandó nyomot, hanem oktatóként és közösségépítőként is sokakat vezetett be a fafaragás világába. Tudását, a fa iránti tiszteletét és az alkotás szeretetét tanítványainak is továbbadta. A szakkörnek a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház ad otthont, így a ház vezetője hosszan méltatta tevékeny éveit.
- Készültünk egy meglepetés kisfilmmel, bemutatjuk Csávás Csaba munkásságát, és egy időutazásra hívjuk a közönéget, a 35 éves Fafaragó Szakkör múltját, jelenét is mutatjuk, pár gondolat erejéig - árulta el Kámánné Szép Terézia, a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház igazgatója.
Domaföldi Tibor alapító tagként kapcsolódik a Fafaragó Szakkörhöz. Bár egy ideje már nem aktív, a jubileumi kiállításra több korábbi alkotását is elhozta. Mint mondta, Csávás Csaba nemcsak a fafaragás fortélyait adta tovább, hanem az együtt töltött évek során barátságokat, közös élményeket és sokak számára meghatározó tapasztalatokat is.
- Igazi pedagógus volt, mindenkivel foglalkozott. A gyerekeknek segített, ha nem tudtak rajzolni, akkor segített nekik. Vagy előfaragott dolgokat. Egy igen régi jó barátom volt - tudtuk meg Domaföldi Tibor fafaragótól.
Horváth Ferenc már általános iskolásként megismerkedett a fafaragással, azóta is szívesen hódol ennek a hobbinak. A téli időszakban rendszeresen farag, és a klub foglalkozásait is gyakran látogatja. Számára a baráti kapcsolatok mellett az alkotás öröme is fontos, így már több új terve is van a jövőre.
- Az az igazság én ilyen kis plasztikákat nem nagyon csináltam, hanem inkább kicsi díszdobozokat, kampós botokat, és a Csaba által, próbáltam faragni, ami a fagyizó előtt is van egy Petőfi szobor, amit a Pedró barátommal csináltunk. Nagyon sok kopjafát csináltam, ez mind a Csaba által jött hozzám - mondta el Horváth Ferenc fafaragó.
Tislér Zoltán számára is meghatározó volt Csávás Csaba szakmai és emberi öröksége. A közös munka és a tőle kapott inspiráció a mai napig része alkotói pályájának.
- Akkor még fiatalként kezdtem. Akkor minden más volt, nagyobb volt a lendület. Akkor még ment a letenyei és kanizsai művésztelep párhuzamosan, most már gyakorlatilag egy sincsen. Akkor ez egy jobban támogatott, és jobban elismert dolog volt. Akkor nagyon sok köztéri munkát csináltunk, rengeteg játszóteret. Mindenre eljött a szabvány, szabvány, papír, papír, és ez szép lassan, az elmúlt 30 alatt kiöregedtek azok az emberek, akikkel csináltam. Elég szomorú, hogy közel 60 évesen én vagyok a legfiatalabb - fogalmazott Tislér Zoltán fafaragó.
A rendezvényen kisfilmmel idézték fel Csávás Csaba munkásságát, amelyet köszöntők, oklevélátadások és kulturális műsor is kiegészített. Ezt követően megnyílt a 35 éves Fafaragó Szakkör jubileumi kiállítása. A tárlaton az alkotóközösség tagjainak munkái kaptak helyet, bemutatva, hogy a fafaragás hagyománya az elmúlt évtizedekben generációkon keresztül is tovább élt. Az est hangulatát Csávás Dóra, a fafaragó mester lánya és zenekara is emelte. „A Fa Lelke Tovább Él” – ez volt az ünnepség mottója, amely Csávás Csaba örökségére és a 35 éve összetartó közösségre is emlékeztetett.
B.V.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)
