Japán képregény egy kanizsai kutató szemével
A manga sokszínű világába kalauzolta az érdeklődőket Kálovics Dalma, a Kwansei Gakuin Egyetem oktatója a Halis István Városi Könyvtárban. A kutató előadására megtelt a könyvtár kávézója. A résztvevők megismerhették a japán képregény történetét, különböző műfajait és sajátos vizuális világát is.
A manga jellegzetes karakterábrázolásának és történetvezetésének köszönhetően mára Japán határain túl is hatalmas rajongótábort szerzett. A nagykanizsai Kálovics Dalma az ázsiai szigetországban diplomázott, pályáját képregényfordítóként és egy tematikus magazin szerkesztőjeként kezdte. Kutatásainak középpontjában a shōjomanga, vagyis az elsősorban lányoknak szóló japán képregény áll. Kiemelten vizsgálja az 1960-as évek női alkotóinak munkáit.
- Valójában ez a 20. század és a tömegkultúra terméke, de természetesen több évtizedes története van már a mangának. Éppen ezért egy nagyon komplex kifejezésmód fejlődött ki az évtizedek folyamán. Európaiként éppen az ragadott meg, hogy más, mint a többi ország képregénykultúrája más, mint az európai más, mint az amerikai szuperhős képregények. Ráadásul műfajokban is hihetetlenül gazdag - tudtuk meg Kálovics Dalma mangakutatótól.
A Halis István Városi Könyvtár egyik munkatársa külön manga-szekciót alakított ki az intézményben. A műfaj kedvelőinek válogatott kiadványokat gyűjtött össze, amelyek elsősorban a felnőtt olvasókat szólítják meg.
- Filozófiailag és kulturálisan érdekes, akkor is, ha sok van, ami nem Japán kulturális közegben játszódik. Például nekem van több kedvencem is, amelyik angol, német kultúrterületen játszódik vagy ahhoz hasonló. Az az érdekes, hogy használnak európai, keresztény szimbolikát, de máshogy értelmezik ezeket a dolgokat és nagyon érdekes filozófiai és lelki tartalmak vannak benne - mondta el Krasznai Borbála Lilla, a Halis István Városi Könyvtár könyvtárosa.
A manga mára jóval több mint hagyományos japán képregény. Generációkon átívelő olvasótáborral rendelkezik. Népszerűsége pedig azt mutatja, hogy a japán kultúra ezen sajátos formája Európában is egyre több érdeklődőt szólít meg.
- Nagyon szeretem a mangákat, az első mangám, amit olvastam az a Fengör volt. Az indította el bennem, hogy többet is akarok és nagyon sok mangám van otthon - árulta el Gyuris Alisa Zahira.
A mangák általában fekete-fehér rajzokkal készülnek, és gyakran sorozatok formájában jelennek meg. A történetekben gyakran különleges karakterek, izgalmas kalandok és érdekes világok olvashatóak. Számos híres manga alapján anime, vagyis japán animációs sorozat vagy film is készült.
R.H.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)