Jubileumi tábornyitó Csingahegyen

Idén huszadik alkalommal népesül be a Homokkomárom határában található Csingahegy alkotótábora. A jubileumi művésztelepen ezúttal is fafaragók, kovácsok és hagyományőrző mesterek dolgoznak együtt, miközben különleges, régi receptek alapján készülő ételek is színesítik a programot. A tábor résztvevőinek többsége tapasztalt, idősebb hagyományőrző, akik tudásukat a fiatalabb generációval is szeretnék megismertetni.

Tislér Zoltán húsz évvel ezelőtt azért hozta létre a Csingahegyi alkotótábort, mert a környező országokban – Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban és Ausztriában – maga is több művészeti műhelyben vett részt, és az ott szerzett tapasztalatokat itthon is szerette volna meghonosítani. Úgy látja, régebben nagyobb lendület és szélesebb közösség jellemezte ezeket a rendezvényeket, de az utánpótlás hiánya ma már külföldön is komoly kihívást jelent. Miközben egyes helyeken megszűnnek vagy visszaszorulnak a hagyományőrző közösségek, van olyan alkotótábor is, amely már több mint fél évszázada működik. Ezeken a helyeken azonban sokszor másra helyeződik a hangsúly.

- Áttértünk a kulináris élvezetekre, tehát a szabadtéri sütésekre. Mostanában nagyon divatos lett, nem grillezünk, mondjuk azt, hogy a barbecuenak a lassú tűzön való sütés. Illetve azok az asszonyok vannak itt nálam, akik gondolom formán sütnek, gondolom, most ez jó lesz megnézem. Ilyen például a faszénen a kürtöskalács, fánk, lángos, amit gyorsan, gyorsan. Nem konyhában, és nem három órát készülnek - árulta el Tislér Zoltán, a Csingahegyi alkotótábor fő szervezője. 

Idén rendhagyó módon szakítottak a korábbi hagyománnyal: ezúttal nem egyetlen történelmi személyiség alakját formálják meg a Csingahegyi alkotótáborban. A jubileumi évben hármas portré készül a Zrínyi családról, amelyeken fafaragók dolgoznak. A szervezők ezzel is szeretnék megmutatni, hogy a hagyományőrzés többféle formában is továbbadható a következő generációknak.

- Már az első alkalommal is meghívott a Zoli, tulajdonképpen nem is tudom, hogy lett volna kivétel amikor nem vettem részt. Minden évben talált nekem valami elfoglaltságot, munkát. Nagyon jó a közösség, inspiráló a környék, ez a hegy, úgyhogy mindig egy-két napról van szó, amikor - azt szokta mondani, hogy örömködünk, de a kemény munka az örömködés. Egy szobrot általában el szoktam készíteni - tudtuk meg Boa Endre fafaragó, népi iparművésztől. 

Kosarak, falvédők, táskák, sapkák, hímzések, gobelinek, horgolt kendők és még angyalkák is készültek már Vargáné Csöndör Margit keze nyomán. Szinte nincs olyan kézműves technika, amelyet ne próbált volna ki. Az évek során számtalan megrendelésnek tett eleget, miközben saját ötleteit is folyamatosan megvalósította. Munkái között így a hagyományos darabok mellett sok egyedi, saját elképzelés alapján készült alkotás is megtalálható.

- Állami gondozott voltam 3 éves koromtól, és ott tanultam meg a kézműveskedés alapjait, a nevelőm tanított meg. Már 57 éve csinálom. És bármit megcsinálok - mondta el Vargáné Csöndör Margit kézműves. 

A virágkötészet különösen népszerű a hölgyek körében, míg a régi mesterségek közül a kovácsolás is várja az érdeklődőket. A szervezők célja, hogy a hagyományos technikákat a mai élethez is közelebb hozzák, és az elkészült tárgyak szépek és használhatóak is legyenek. A Csingahegyi alkotótábor legfontosabb értéke továbbra is az együtt alkotás és a hagyományok továbbadása. A találkozó szombaton zárul, amikor a kegytemplomhoz vezető út mentén felavatják az elkészült fafaragást.

B.V.

(Fotók: Kanizsa Médiaház)