Főhajtás a hazát védő hősök előtt

Május utolsó vasárnapja a magyar hősök emlékünnepe. Ilyenkor országszerte emlékeznek meg azokra a katonákra, akik vérüket adták vagy életüket kockáztatták valamelyik háborúban. Nagykanizsa egykori katonavárosként számos olyan jeles alakot vonultatott fel, akire lehet hősként tekinteni a haditettei miatt.

A hősökre való emlékezést az I. világháború idején iktatták törvénybe, ennek részeként pedig egyre több településen állítottak emlékműveket a harcokban elesetteknek. 1924-től törvény mondta ki, hogy minden május utolsó vasárnapját a magyar nemzet a hősi halottainak szenteli. A kommunizmus éveiben hivatalosan nem lehetett fejet hajtani azok előtt, akik elestek a harcokban, a rendszerváltás után azonban ez a nap egyre inkább visszakapta a jelentőségét. Egy 2001-es törvény kibővítette az ünnepet azokra is, akik nem haltak meg egy-egy háború során, de életüket kockáztatták Magyarország védelmében.

A katonahősök emlékét Nagykanizsán és környékén is sokan őrzik. Benke Dániel szerint kiemelten fontos már az iskolásokkal is megismertetni, hogy mit kockáztattak ezek az emberek. Dédapja, Kövesdi Jenő tartalékos őrmesterként szolgált a Don-kanyarban. Az onnan írt leveleit a városi könyvtár igazgatója egyetemistaként találta meg és nagy hatással voltak rá az azokban leírtak.

– Nagyon személyesek ezek az írások, egy családapa szemszögén keresztül láthatjuk, hogy nem akart ő a fronton lenni, hanem otthon lett volna a családjával és ott lenne a helye. De tudta, hogy feladata van, amit végre kell hajtania, a célja azonban az volt a szeme előtt, hogy haza kellett mennie a családjához – hangsúlyozta Benke Dániel, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója.

Gredics Péter számos kiállítást tartott már Zalában a különböző katonai relikviáiból, amelyek között hatástalanított korabeli fegyverek, egyenruhák, jelvények találhatóak. A sormási gyűjtő számára is kifejezetten fontos, hogy tisztelegjen a katonák áldozata és cselekedetei előtt, amelyekkel például szolgáltak az utókornak. Célja ennek a gyűjteménynek a bemutatásával is az, hogy megismertesse a fiatalokat egy olyan korszakkal, olyan gondolatokkal, amelyeket nem biztos, hogy ismernek és értenek. Ő szintén családtagjaira is emlékezik ezen a napon.

–  Tudomásom szerint két dédipapám harcolt a második világháborúban. Molnár dédipapám, aki anyai ágról rokonom, a zalai olajmezők védelmét látta el. Az ő egyik testvére volt az, aki szerencsésen hazajött a Don-kanyarból. Ő felderítést végzett, a befagyott Don jegén, két társával felderítették a szovjet harcállásokat. Jancsi bátyja ennek köszönhetően eltávot kapott a csapatától. Mamám mesélte, hogy amikor kellett volna visszamennie az alakulatához már nem volt hova visszamenni, mert az alakulat nagy része odaveszett a doni harcokban. Gredics dédipapám az első világháborúban kikerült 18 évesen, 1900-as születésűként, ’44-ben a Kárpátokban az utóvéd harcokban vett részt – árulta el Gredics Péter.

A nagykanizsai Huszár András évek óta foglalkozik a hazai katonahősök emlékének ápolásával. Az ő kezdeményezésére került be vitéz Szabadi Béla, vitéz uzsoki báró Szurmay Sándor és Orbán Nándor életműve is a helyi értéktárba. Az amatőr történelemkutató kiemelten igyekszik törődni azokkal a katonákkal, akiket Magyar Arany Vitézségi Éremmel vagy Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel tüntettek ki. A magyar hősök emléknapja alkalmából egy kezdeményezést hozott létre, amelynek célja, hogy a magyar történelem iránt elkötelezettek felkeressék ezeknek a tiszteknek, honvédeknek a különböző emlékhelyeit és ezeket a látogatásokat fotóval dokumentálják. A fotók elkészítésére június végéig van lehetőség.

– Barcelonától Bécsen át a Kárpát-medence több szegletéig sikerült eljutnom és azt tapasztaltam, hogy sokszor nagyon nehéz megtalálni ezeket a sírhelyeket, annak ellenére, hogy meg van adva, hogy melyik temetőben, melyik sírhelyen nyugszanak. Egy kedves barátom segítségével a Google Mapsen ezeket a sírhelyeket mint történelmi jelentőségű helyeket megjelöltük, a koordináták pontosak. Ezt az ötletet gondoltam kibővíteni, hogy arra bíztassak mindenkit, hogy ezeket a sírhelyeket, emléktáblákat felkeressék. A három legtöbb fotót beküldőt egy értékes könyvcsomaggal jutalmazom, de itt csak győztesek vannak. Azt gondolom, hogy ha minden résztvevő csak a lakóhelye közeli sírhelyeket felkeresi és kicsit utánaolvas az ott nyugvó katonahősnek, hogy milyen hőstettet hajtott végre, akkor már csak nyertesek vannak – mondta el Huszár András, amatőr történelemkutató.

Idén május 25-én lesz a magyar hősök emléknapja. A városi emlékműsort a kiskanizsai Millenniumi Emlékparkban rendezik, valamint a HONSZ Nagykanizsai Szervezete a köztemetőben is lerója kegyeletét.

KÁLOVICS Tibor

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. május 14-ei számában.)