Nem jellemző a médiabuborék-jelenség Magyarországon, több oldalról tájékozódnak a médiafogyasztók
Nem a médiatermékek fő témája, politikai álláspontja, célcsoportja, esetleg közönségének demográfiai összetétele, hanem elsősorban azok típusa határozza meg a főbb csoportosulások kialakulását Magyarországon - egyebek közt ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által 2024. december 4. és 2024. december 20. között, a Társadalomkutató Kft. közreműködésével készített legfrissebb kutatásából. A reprezentatív felmérés szerint az emberek tájékozódási forrásai ideológiai, pártpolitikai szempontból többszínűek, tájékozódási pontjaikat inkább a médiatípus határozza meg és csupán elenyésző hányadukra jellemző, hogy egy-egy buborékból tájékozódnak.
Az NMHH az MTI-nek hétfőn eljuttatott közleményében azt írta, hogy a magyar lakosság hírfogyasztási szokásainak megismerését célzó kutatás a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó és az online hírportálok, vagyis a klasszikusnak számító hírforrások mellett kitért a közösségi oldalak, a videómegosztó platformok, a blogok, a fórumok, a podcastok és az influenszerek által gyártott tartalmakra, mint információforrásokra is.
A hírfogyasztási források alapján szembetűnő a közösségi média és a televízió dominanciája, továbbá az új digitális platformok előretörése: a megkérdezettek többsége a közösségi oldalak valamelyikén (71 százalék), illetve televízión keresztül (69 százalék) jut el a hírekhez.
Az online hírportálokat a 16 év feletti internetezők több mint fele (55 százalék) használja rendszeresen tájékozódásra, ezek mellett kisebb, de nem elhanyagolható szerepet töltenek be a videómegosztó oldalak (38 százalék) és a rádiók (35 százalék) - írták.
A kutatás alapján sokan merítenek információt podcastokból (18 százalék), blogokból, fórumokból (15 százalék), illetve influenszerek által gyártott tartalmakból (14 százalék), a nyomtatott sajtó súlya viszont jelentősen visszaesett: mindössze a válaszadók 11 százaléka jelölte meg mint rendszeres hírforrást.
Közölték azt is, hogy a különböző fogyasztói csoportok között a legmegosztóbb terület a magyar igazságszolgáltatásba és a politikusokba vetett bizalom, a saját élettel és egészséggel való elégedettség, Magyarország gazdasági helyzete és a kormány munkája.
Nincs megosztottság ugyanakkor a környezetvédelem, a háborútól, a mesterséges intelligencia térnyerésétől, valamint a globális felmelegedéstől való félelem terén - tették hozzá.
A teljes tanulmány az NMHH oldalán olvasható a https://nmhh.hu/cikk/252143/Hirfogyasztasi_klaszterek_es_velemenybuborekok_a_mediaterben linken - áll a közleményben.
MTI