Az első csörte – Közgyűlési sorok

A Horváth Jácint vezette ciklus meglehetősen konszenzusos, az ellenzékben lévő Fidesz részéről mondhatni csendes felszólalásokkal indult. A novemberi, soron kívüli ülés kapcsán aztán megjött az első döntés, ami némi médiavisszhangot kapott, méghozzá az építményadó emelése.

Régi-új szokás szerint, Horváth Jácint polgármester a közgyűlést követően tartott tájékoztatót a részletekről. Elsőként egy szakmai elismerést emelt ki a városvezető, hiszen Nagykanizsa nemrég a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közterületek magas színvonalú üzemeltetéséért járó díjában részesülhetett. Azt is elmondta a polgármester, hogy az építményadó összege kapcsán 2019 óta nem volt változás, az elmúlt öt évben az infláció azonban csaknem 55 százalékig emelkedett, így a megyei jogú városok szinte egységesen döntöttek az emelés mellett. – A legtöbb helyen ez 30-50 százalék is van, vagy még több, Nagykanizsán mindössze 15 százalékot emelünk a vállalkozások számára. Jó hír viszont a lakosság számára, hogy a lakossági adó vagy nem emelkedik, vagy eltörlésre kerül, ugye itt két tétel van. Az egyik a gépjárműtárolókra vonatkozó építményadó, ami nem fog emelkedni, ez ugyanannyi marad jövőre is, tehát ezeket a terheket nem növeljük, illetve a külterületi, zártkerti ingatlanokra vonatkozó építményadót pedig eltöröljük a jövő évtől – mondta el Horváth Jácint, Nagykanizsa polgármestere.

Az emelés két lépcsőben fog megvalósulni, s ez a bevételnövekmény plusz 110-120 millió forintot jelent a városnak, ami így is csak töredéke a kormányzati elvonásnak.

A közgyűlési vitában leginkább Radics Bálint érvelt a Fidesz részéről az emelés ellen, mondván, valóban elkerülhetetlen, de nem most van ennek az ideje, hiszen akár embereket is elbocsájthatnak miatta. Akkor Fodor Csaba alpolgármester reflektált, mint mondta, ez egyszerű demagógia. Hiszen a kormány 1500 millió forintot visz el, az igenis jelentős terhet ró a városra, hiszen abból futná a külterületi utakra is. S az is biztos, hogy az iparűzési adó jelentős részét is elviszi. A kormány eldöntötte a béremelést, azt pedig a városnak kell kigazdálkodni, így meg kell próbálni bizonyos szinten növelni a saját bevételeket. Amiről döntöttek, az Fodor Csaba szerint nem olyan összeg, hogy ne tudnák kigazdálkodni a vállalkozások. Erről a Kanizsa TV Kibeszélő című műsorában is beszélt az ÉVE frakcióvezetője. Akkor elmondta, a kamara is ezt javasolta, s a vállalkozások is, akikkel beszéltek, azt jelezték vissza, hogy ez az adóemelés elfogadható. Hiszen egy 100 négyzetméteres ingatlan esetében ez 12 ezer forint többletadót jelent évente.

Ahogy az várható volt, az ülés után nem sokkal közös sajtótájékoztatót tartott a Fidesz részéről Radics Bálint, s némileg talán meglepő módon, a közgyűlésből mindössze egy ülés után távozó Bata Hajnalka. Erre a Kanizsa Médiaházat nem hívták meg, de a megjelent írások szerint Radics Bálint ezt mondta: – Természetesen a Fidesz-frakció nem támogatja az építményadó emelését, meggyőződésünk ugyanis, hogy nem most van az ideje a helyi vállalkozások adóterheinek növelésének, sokkal inkább különböző támogatásokkal, kedvezményekkel kellene segíteni ezt a szektort.

Míg Bata Hajnalka a zalakocka.hu és a zaol.hu szóról szóra megegyező beszámolója alapján ezt emelte ki: – Horváth Jácint és az ÉVE-frakció a költségvetési egyensúly megteremtése miatt tartja indokoltnak az adóemelést, melyből a becslések szerint közel 165 millió forint többletbevételre számítanak. Értjük a polgármester szándékát, de a kisvállalkozókat is sújtó emelésnek nem most van itt az ideje. A költségvetés egyensúlyát természetesen más módon is el lehetne érni, ám ahhoz vagy a lassan két éve üresen álló ipari parkot kellene betelepíteni, vagy spórolni kellene azokon a kiadásokon, melyek nem létfontosságúak egy önkormányzat életében. Amennyiben Horváth Jácint polgármester igényli, a Fidesz-frakció számos olyan megtakarítást tud javasolni, amiből ez a 165 millió forint előteremthető lenne. Példának okáért, nem kellene minden évben hatalmas jutalmakat osztogatni az önkormányzati cégvezetőknek, vagy át kellene gondolni a Kanizsa Újság és a Kanizsa TV jövőjét, melyek olvasottsága és nézettsége nem indokolja a több mint 100 millió forintos önkormányzati támogatást.

S csak a megszólított jogán, zárásként idézzük fel Balogh László polgármester 2021. január 29-én megfogalmazott sorait: „Hetek teltek el a 2021. évből, de még most sem érkezett meg a postaládákba a Kanizsa Újság, melynek meglétét egy megyei jogú városnál nélkülözhetetlennek tartom.” Azt pedig, ismerve a kormánypárt frakciófegyelmét, aligha lehet feltételezni, hogy e kérdésben máshogy gondolkodna Balogh László és az egykori személyi titkára.

MIKÓ-BARÁTH György

fotó: Horváth Zoltán

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. december 4-ei számában)