Mikor van Márton-nap? Mit ünneplünk Márton napján: ezek a népszokások, hagyományok kapcsolódnak hozzá

Minden évben november 11-én ünnepeljük a Márton-napot, Tours-i Szent Márton napját. A 4. században élt pannóniai, savariai születésű tours-i püspök a katonák, a koldusok és számos mesterség védőszentje, valamint a frank birodalom, Magyarország, a kismartoni püspökség, több német város és a pannonhalmi főapátság patrónusa. Az ünnephez számos népszokás és hagyomány kapcsolódik.

Mit ünneplünk Márton-napon? A Márton-napot főként németajkú területeken ünnepelték és ünneplik a mai napig, innen terjedt el Európa több vidékére, köztük Magyarországra is. Szent Mártont a hagyomány szerint már a honfoglalás előtti időkben is tisztelték hazánkban, aki a legendák szerint álmában sietett Szent István segítségére. A pannonhalmi bencés apátság is Márton tiszteletére épült, mert egy hagyomány szerint a szent itt született. A legújabb kutatások szerint azonban Szent Mártonnak Szombathely volt a szülővárosa.

Ahogy a legtöbb keresztény ünnep, a Márton-nap hagyományai is rendelkeznek pogány gyökerekkel. Az évnek ebben a szakában értek véget a földmunkák, lakomákat, bálakat tartottak, megkóstolták az újbort. Megkezdték továbbá az éléskamrák feltöltését a téli időszakra készülve. A keresztény naptár szerint is a Márton-nap az utolsó ünnep az advent beköszönte előtt, amikor már böjtöléssel készültek a karácsonyra.

Mikor van Márton-nap?

Márton-nap november 11-ére, Tours-i Szent Márton halálának napjára esik. A szentet sok országban tisztelik, többek között az Árpád-ház és Magyarország patrónusa is. A 2016-os évet Szent Márton-emlékévnek nyilvánította a magyar kormány születésének 1700 éves évfordulója alkalmából.

Libasült, lámpásos felvonulás és más szokások

Akárcsak más ünnepek esetében, a Márton-napi szokások is tájanként, országonként eltérhetnek. Míg a németalföldi területeken egy Mikuláshoz hasonló szakállas, lovon érkező férfi hoz ajándékot (dióféléket, almát) a gyerekeknek, addig Németország egyes vidékein a krampuszhoz hasonló alak ijesztgeti a gyermekeket, majd ad apró ajándékot. Máltán pedig jellegzetes kis zsákocskában kapták az ajándékot a gyerekek, mint ma sok helyen Mikuláskor.

Több országban megtalálható a házról-házra járás szokása is - mely nagyon hasonló a mai mindenszentek és halloween-hez kapcsolódó hagyományhoz - mely feltehetően abból alakult ki, hogy a Márton-nap határnap volt: ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át - írja a Wikipédia. Továbbá Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak az ún. bélesadót vagy rétespénzt, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Még a Dunántúlon is szokás volt, hogy Szent Márton napjának estéjén a pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőt mondtak és dús lombú nyírfavesszőt tartottak a kezükben, melyből a gazdának is adtak.

A beöltözés szokása szintén hagyomány volt Márton-napon, Szent Márton és a koldus történetét idézve főként gyerekek öltöztek koldusoknak ezen a napon. A gyerekek továbbá elő is adták a szent történeteket, valamint fáklyás vagy lámpásos felvonulást tartottak. Magyarországon ez főként a német nemzetiségűek lakta vidékeken volt jellemző.

A Márton-nap éppen Mindenszentek és Miklós-nap (Mikulás) közé esett, a hozzá kapcsolódó népszokások és hagyományok ezért mindkét ünnepre hasonlítanak.

Hazánkban a leginkább élő hagyomány talán a Márton-napi libasült. Ahogy a mondás is tartja, "Aki Márton-napján libát nem eszik, egész évben éhezik". Erre a régi hagyományra sok vendéglátóhely épít ma is. Az újbor megkóstolása szintén jellemző még ezen a napon, de a bor nagyobb szerephez jut más országokban is a bortermelő vidékeken. Viszont például a portugáloknál nyoma sincs a hagyományok között libának, a bor mellé ott a sült gesztenye a hagyományos étel ezen a napon.

Márton-napi babonák

Akárcsak a legtöbb jeles naphoz, Márton napjához is több időjárással kapcsolatos néphit kapcsolódik. Az egyik, "ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható", a másik pedig, hogy "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál". Nagyjából ugyanazt jelenti a két mondás, ha november 11-én hideg, havas idő van, karácsonykor enyhe lesz az időjárás. Egy másik népi megfigyelés szerint a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja. A néphagyomány úgy tartja, a Márton-napi eső utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.

Sőt, a libacsontból is meg lehetett jósolni, milyen idő lesz karácsonykor: ha a mellből kiszedett csont hosszú és fehér volt, hosszú, havas, hideg tél jön, ha pedig rövid és barna, akkor enyhe telünk lesz.

A másik fontos babona, hogy ezen a napon nem volt szabad házimunkát végezni, mert az pusztulást hozhat a jószágok és termények között. Így az asszonyok, szolgálók nyugodtan részt vehettek a lakomákon, bálakon, vásárokon, a munka megvárta őket.

Azt pedig már említettük, hogy úgy tartották, aki Márton-napon nem eszik libát, éhezik a következő évben. Ez a hit valószínűleg abból fakad, hogy lezárult a betakarítások időszaka, eddig a napig kellett gondoskodni az éléskamrák feltöltéséről. Aki ezt elmulasztotta, vagy akinek ez nem sikerült, az szűkös tél elé néz.

A teljes cikk itt olvasható. 

penzcentrum.hu