Trianon és a törökök - A magyar történelem egy elfeledett összefüggése
Elindult a Hadtörténelmi Esték című programsorozat új évada kedden délután a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Az első prezentációban Pálffy Géza a Bölcsészettudományi Központ munkatársa a török kori betelepítések hatásairól tartott előadást az érdeklődőknek.
Az elismert kutató korábban már járt Nagykanizsán, akkor a Szent Korona utazásairól tartott prezentációt. Mostani témája a trianoni békediktátum etnikai gyökerei voltak, a 16-17. századra visszavezetve. Az előadás az 1526-os mohácsi csatát követő időszakot vizsgálja, azokat az évtizedeket, amikor Magyarország területe három részre szakadt, majd a török alóli felszabadulás után megindultak a betelepítések.
- A török előre nyomulás úgy fogalmazhatnánk, hogy feltolta a Balkánt Magyarországra. Ha csak itt Kanizsát nézzük, Kanizsa környéke horváttá vált, a Mura környéke teljesen elhorvátosodott, a baranyai részek szerb lakosságot kaptak, a Temesköz szerbbé vált, az erdélyi terület jelentős román betelepülést kapott. Északon pedig a szlovákság húzódott le, elsősorban annak köszönhetően, hogy a 16-17. században a nagy török hadjáratok az ország középső szakaszát pusztították, a folyóvölgyeket, a magyarok által lakott területeket – fogalmazott Pálfy Géza, a Történettudományi Intézet, Bölcsészettudományi Központ tudományos tanácsadója.
Pálffy Géza egykori mentora, Szakály Ferenc ’80-as évekbeli kutatásai hatására kezdett el foglalkozni a témával. Az előadó szerint számos olyan összefüggést lehet találni a 18. század eleji betelepítésekben, amelyek összefüggtek a későbbi történelemmel.
- Ezt is talán fogalmazhatjuk úgy, hogy összefüggött az igazi Trianonnal, mert amikor Magyarország újra független állammá vált az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, akkor az már nem a Magyar Királyság volt, hanem a modern Magyarország. Így függ össze a 16-17. század története a modern kori történelemmel és így kereshetjük a modern kori, második Trianon gyökereit a 16. századi Trianonban. Természetesen mindent idézőjelbe téve - tudtuk meg Pálffy Gézától.
Pálffy Géza hozzátette, az 1500-as években Mohács és Buda elfoglalásával az oszmánok nemcsak a magyar, hanem a közép-európai történelmet is átírták. Példaként hozta fel, hogy ezután évszázadokig Pozsonyból és Bécsből irányították hazánkat és az Osztrák-Magyar Monarchiát.
K.T.
(Képek: Kanizsa Médiaház)
