Fejet hajtottak a roma holokauszt áldozatai előtt Kanizsán
Megemlékezést tartottak a roma holokauszt 80. évfordulója alkalmából a Vár utcai emlékműnél. A Nagykanizsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselői és a meghívottak ma délelőtt az Ifjúsági Parkban található mementónál hajtottak fejet.
1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszaka a becslések szerint mintegy 3000 romát gyilkoltak meg az auschwitzi koncentrációs táborban. Huszonnyolc évvel később ennek az eseménynek az évfordulóját választották a roma holokauszt nemzetközi emléknapjának. Teleki László szerint a 20. században is fontos, hogy megismertessék az embereket a nyolcvan évvel ezelőtt történtekkel, mivel csak így kerülhetőek el a szélsőséges eszmék térhódításai.
- Párbeszéd nélkül nincs semmi. Ezért azt gondoljuk, hogy nagyon fontos olyan nyitottságot mutatnunk, amit befogad a többségi társadalom, akár a kultúránkat, gasztronómiánkat, akár a személyiségünket, a munkahelyen eltöltött időt. Azt gondolom, hogy ezek változást hoznak a többségi társadalomban és a megítélés mindig pozitívabb lesz – mondta el Teleki László, a Nagykanizsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
A nagykanizsai nemzetiségi önkormányzat az 1990-es évek óta mindig a Vár utcai emlékműnél rója le kegyeletét az elhunytak előtt. Csávás Csaba szobra azért is különleges, mert nemcsak a genocídium áldozataira emlékezik, hanem azokra a romákra is, akik katonai szolgálatteljesítésük idején veszítették életüket a II. világháborúban. A kanizsai és a város környékéről származó áldozatok számáról a mai napig nincs pontos adat, ám szinte biztos, hogy a dél-zalai roma származású lakosság mintegy fele elhunyt 1939 és 1945 között.
- Van több olyan család, bagolai, sánci családokat tudnék említeni és egy-két kiskanizsait, ahol mind a két részről volt áldozat. Legényként ’42-ben, ’43-ban besorozott fiatal cigány katonaként halt meg valaki, aztán utána a családját ’44-ben a csendőrök megtizedelték, elvitték a munkaképeseket. Közülük nem sokan tértek vissza – fogalmazott Kardos Ferenc roma holokausztkutató.
A megemlékezésen részt vett Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos is. A politikus hangsúlyozta, az, ami a ’40-es években történt nemcsak a cigányság, hanem az egész emberiség egyik legnagyobb tragédiája.
- Ha csak arra gondolunk, hogy azok az emberek, akik nem teljesíthették ki az életüket, ők milyen hozzáadott értéket adhattak volna Európának, Magyarországnak és a világnak, akkor tudhatjuk, hogy mit veszítettünk. Ők az életüket vesztették, mi a társainkat, embereinket, a múltunkat és az őseinket – árulta el Sztojka Attila.
Az esemény végén a jelenlévők a holokauszt szobornál elhelyezték az emlékezés koszorúit és a kegyeleti virágait, majd közös gyertyagyújtással emlékeztek az áldozatokra. A porajmos idején elhunytak számát a történészek 200 ezer és 2 millió fő közé teszik.
K.T.
(Képek: Kanizsa TV)