Bemutatták Gyanó Szilvia új kötetét
Bemutatták Gyanó Szilvia legújabb szakmai kötetét csütörtök délután a Thúry György Múzeumban. Az intézmény néprajzos fő muzeológusa kiadványában a kanizsai gyöngyösneccgyűjteményt, valamint a hagyományos népviselet történetét tárja az olvasók elé.
2023 májusában nyílt meg a múzeumban a „Minél cifrább, annál szebb” nevet viselő kiállítás, amely a bőszoknyás-gyöngyösnecces népviseleteket mutatja be dél-Zalából. A tárlat rendkívül népszerűnek számít, számos rendezvény, konferenciák és múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódtak hozzá. Az elmúlt egy évben a gyűjtemény alapján megjelent egy látogatóknak szóló kiállításvezető, egy gyerekeknek szóló foglalkoztatófüzet és most a szakmai kötet is napvilágot látott.
- Elvárás felénk itt a városban és a gyűjtőterületünkön dél-Zalában is, hogy mutassuk be a saját gyűjteményünket, azokat a darabokat, amelyek a raktárban vannak. Erre törekszünk és egy nagyon fontos gyűjteményi egységet mutat be a kiállítás, és ehhez kapcsolódóan egy fontos kiállítási egységet örökít meg tudományos igényességgel ez a gyöngyösnecc katalógus - mondta el Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója.
A gyöngyösnecces viselet a 20. század első évtizedeiben lényegében meghatározta egy nő státuszát a faluban, hiszen az esküvő után, szinte kötelező jelleggel, viselnie kellett. A ruhadarab leginkább Zalakaros térségében, Zalakomáron és Sármelléken volt elterjedve. A múzeumban 40 darab ilyen fejfedőt állítottak ki, valamennyi helyet kapott a megjelent kötetben, különböző szakmai szempontok alapján bemutatva.
- Biztos valamit még lehetett volna változtatni rajta, de én erre nagyon büszke vagyok és úgy érzem, hogy Petánovics Katalinnak és Kerecsényi Editnek a munkásságát tudtam folytatni. Ők az ’50-es, ’60-as és a ’70-es, ’80-as években vizsgálták a témát és utána a huszadik század végével és a huszonegyedik század elejével már tulajdonképpen ők nem foglalkoztak. Én tovább tudtam vinni ezeket a kutatásokat - árulta el Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzos-fő muzeológusa.
A viselet ma már inkább csak a hagyományőrzők körében népszerű, de ők is általában csak különböző fellépéseken viselik, azonban néhányan még foglalkoznak gyöngyösnecc-készítéssel. A fejfedő kialakítása nem számít könnyű munkának.
- Én úgy kezdem, hogy összevarrom az alapot, utána szemmértékre, szabad kézzel fűzöm rá a gyöngyöket. A legvégén kerül rá a fekete masni a hátuljára, én csak fekete masnit használok – tudtuk meg Téczely Krisztián gyöngyösnecckészítőtől.
A kötetet Vidák Tünde, a Marcali Múzeum igazgatója ajánlotta a bemutatón résztvevőknek. A programot néptáncbemutató és Foricsekné Kovács Szilvia énekműsora színesítette.
K.T.
(Képek: Kanizsa Médiaház)
