Elkészült a keszthelyi Fenékpuszta majorság, ezzel lezárult a Nemzeti kastély- és várprogram

A keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával lezárult a Nemzeti kastély- és várprogram. A kormány a következő napokban olyan előterjesztésről tárgyal, amelyben három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását - mondta az építési és közlekedési miniszter vasárnap.

Lázár János a Fenékpuszta majorság fejlesztésének átadásán kifejtette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, amelyek későbbi hasznosítása az MNV Zrt. feladata lenne. Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével, szervezésével.

Ebbe a kategóriába tartozik a keszthelyi Festetics-kastély és a Fenékpuszta majorság - mondta, hozzátéve, hogy a keszthelyi kastélyegyüttes idén mintegy 260 ezer látogatót vonzott, ami bizonyítja, hogy ezeknek az épületeknek a jól szervezett működtetésére nagy igény van.

Ebbe a körbe tartozik még a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély, amit jövő év májusában adnak át, és a fertődi Esterházy-kastély. Ezek az épületegyüttesek a nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek: a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt - fogalmazott a miniszter.

A harmadik résznél a kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy "nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe" - ismertette az építési és közlekedési miniszter.

Hozzátette, hogy ennek a programnak kettős a célja. Egyrészről az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy "nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére" biztosít a kormány lehetőséget.

"Ezeket a magyar, általunk is sikeressé tett vállalatokat arra biztatjuk, hogy a profitot ne csak osztalék formájában juttassák a részvényeseknek, hanem a köz javára vállaljanak felelősséget ezen régi épületek sorsát illetően. Ez tulajdonképpen a Nemzeti Kastély és Várprogram folytatása" - mondta.

Lázár János arról is beszélt, hogy Keszthely és térsége a magyar turisztikában különleges szerepet foglal el, és a kormány azt szeretné, hogy a város turistákkal és nélkülük is élhető legyen.

E cél elérése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség Keszthely és Hévíz fejlesztését kiemelt célként kezeli és újabb nagyberuházásokat tervez.

Mindemellett a kormány szeretné 2024-ben újraindítani a 76-os út kétszer két sávos autópályává bővítését mintegy 400 milliárd forintból Zalaegerszeg és az M7-es autópálya között - mondta, hozzátéve, hogy ez az ország egyik legnagyobb közlekedési beruházása lehet.

Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a térségben élők tudják, milyen gazdag örökség őrzői.

A Festeticsek nem csak jelentőset, hanem maradandót is alkottak - emelte ki, hozzátéve, hogy a térség szellemi és kulturális tekintetben azon az alapon nyugszik, amit a Festeticsek letettek és a jövőbeli fejlesztési elképzelések is alapvetően a "festeticsi örökségen" alapulnak.

Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a beruházás részeként felújították a kiskastélyt, amiben a Festetics-család és a gazdaság mindennapi életét mutatják be. A gazda istállóban egy többfunkciós közösségi teret alakítottak ki, a gulya istállóban a lovas életet és a lóversenyzést mutatják be, a borjú istállóban pedig egyebek mellett a lótenyésztés tudományát ismerhetik meg a látogatók.

Kitért arra is, hogy idén mintegy 1,3 millió látogatót fogadtak a helyszíneiken és kétszer annyi eseményt valósítottak meg, mint 2022-ben.





MTI 

(Borítókép: MTI/Katona Tibor)