Pünkösd – Népi hagyományok és keresztényi közösség ünnepe

A tavalyi kihagyás után idén immár a hatodik alkalommal tart Pünkösdölőt a Kanizsai Kulturális Központ. A pünkösdi hagyományok felelevenítésére útjára indított rendezvényt ezúttal zárt térben tartják.

A húsvét utáni hetedik vasárnap pünkösd. A mozgóünnep néha júniusra esik, de többnyire májusban ünnepeljük ezért is hívják májust a pünkösd havának. Az egykor nagy, két napos ünnep idén május 23-24-re esik. A pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe, mely az egyik legnagyobb keresztény ünnep és így szorosan kapcsolódik a néphagyományokhoz. Ősi pogány, illetve keresztény elemekből keveredve alakult ki: olyan ünnep, amiben a természet, a nőiség, a szépség, a férfias ügyesség ünneplése is ötvöződik.

– Fokozatosan alakult ki az ünnep – mondta el Nagy Vendel címzetes apát, plébános. A zsidóságnál kezdetben az aratás ünnepe volt, az öröm és hála napja, a keresztény pünkösd pedig már a Messiási közösség összegyűjtéséről szól.

Az ünnephez kötődő pünkösdi királynéjárást is felelevenítik Kanizsán a hétfői programon, melyet pályázati támogatásból a Hevesi Sándor Művelődési Központban rendeznek. A köszöntést ezúttal nem szabad téren, hanem a színházteremben tartja a Szikrák Táncegyüttes.

Az ifjú táncosok műsorukban olyan előadással is készültek, melyet kanizsai közönség még nem láthatott – mondta el Tóth István szervező.

A népi dallamokért a rendezvényen Vajda Margit és a Harangláb zenekar a felelős, a még fokozottabb jó hangulatról pedig Sarkadi Bence marionett bábszínháza gondoskodik. A program zárásaként az Esszencia együttes ötvözi a komoly, jazz és a népzenét.

Vuk Anita

(Borítókép: Archív/Kanizsa TV)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. május 21-én megjelent számában olvasható.